Az Szjtv. 2-ik § (2a) bekezdés szerint távszerencsejáték szolgáltatás nyújtásához az állami adóhatóság engedélye szükséges. A távszerencsejáték szolgáltatásokra e törvény hatálya abban az esetben terjed ki, ha a) a távszerencsejátékot Magyarország területén szervezik, vagy b) a szolgáltatás igénybe vevője Magyarország területén vesz részt a távszerencsejátékban, vagy c) a szolgáltatás Magyarország területén lévő igénybe vevők felé irányul, különösen olyan esetekben, amikor a szolgáltatás magyarul hozzáférhető, vagy azt Magyarország területén reklámozzák.

Az Szjtv. 2013. július 5. napján életbe lépett módosítása szerint nem számít jövedelemnek a jogszerűen szervezett, a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény 16. §-a alapján engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból, a sorsjátékból, a játékkaszinóból, a bukmékeri rendszerű fogadásból, a lóversenyfogadásból, bingójátékból, a kártyateremben szervezett kártyajátékból, valamint a távszerencsejátékból származó nyeremény.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja.) csak a legális szerencsejátékokból származó jövedelmet mentesíti, így az engedély nélkül szervezett játékból megszerzett nyereményt továbbra is adó terheli.

Mindezek alapján az tekinthető jogszerűen szervezett távszerencsejátéknak, illetve az olyan szolgáltató legális, amelyet a Nemzeti Adó és Vámhivatal korábban engedélyezett. A hatóság engedélyezni azokat a szerencsejáték-szervezőket fogja, amelyek a koncessziós eljárásban részt vesznek, megfizették a koncessziós díjat, továbbá a jogszabályi rendelkezéseket betartva működnek.

Az ezeknél a szolgáltatóknál megnyert összegek nem tartoznak a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá, tehát a 16 %-os SZJA, illetve 27 %-os EHO sem terheli a nyereményt.

Ha olyan szolgáltatótól származik a nyeremény, amely nem felel meg a törvényi rendelkezéseknek, tehát nem rendelkezik adóhatósági engedéllyel, vagy a nyeremény a módosítást megelőző időszakból származik, akkor az Szja. törvény 16. §-a szerint adóköteles.

Amennyiben a külföldi székhelyű szolgáltató által szervezett távszerencsejáték folyamán nyert összegről van szó, akkor a játékos köteles az adót (16 %), valamint az egészségügyi hozzájárulást (EHO - 27 %) a negyedévet követő hónap 12. napjáig bevallani és megfizetni.

A magyar adójogi illetőségű személyek internetes játékból származó jövedelme minden esetben Magyarországon lesz adóköteles, függetlenül attól, hogy a játék szervezője magyar vagy külföldi székhelyű.

Amennyiben a nyeremény forrása szerinti országgal nincs egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére, akkor mindkét országban adóköteles lesz a nyeremény összege azzal, hogy a külföldön megfizetett adó 90 %-a betudható a Magyarországon megállapított és bevallott adó összegébe, azaz csökkenti a fizetendő adót.

A külföldön szervezett játék adómentes

A külföldön szervezett szerencsejátékokra az Szjtv. hatálya nem terjed ki, csak a belföldön szervezettre. Ezáltal az Szja. törvény 76. §-ának szabályai sem alkalmazhatóak, azaz a külföldön szervezett szerencsejátékból származó jövedelmek nem válnak adókötelessé.

Az persze előfordulhat, hogy a játékszervező a díjaiba, jutalékába beépíti majd a saját adóterhének és koncessziós díjának egy részét, és ettől kisebbek lesznek a nyereményszorzók, mint az engedély nélküli illegális oldalakon, de az adómentes jövedelem a játékosok részére ennek ellenére nagy vonzerőt jelenthet.

Amennyiben az adóhatóság a játékosnál, mint adóalanynál adóellenőrzést végez, a nyereményre jogosult játékos kérésére a szerencsejáték-szervező köteles a 2 millió forintot, illetve ennek megfelelő valutaösszeget meghaladó nyereményről annak jogcímét és forintértékét tanúsító igazolást kiállítani.

Ennek az igazolásnak tartalmaznia kell a szerencsejáték-szervező és a játékos azonosító adatait, a nyerés és a nyeremény átvételének helyét és időpontját, a szerencsejáték-szervező által a nyereményből levont személyi jövedelemadó összegét.

Az igazolást az állami adóhatóság által rendszeresített és hitelesített bizonylaton, vagy az állami adóhatóság jóváhagyásával zárt számítástechnikai rendszeren keresztül is kiállítható.

Vagyonosodási Vizsgálat

Az nyilvánvaló, hogy a játékosok a nyereményeiket a nemzeti adóhatóságnál korábban nem vallották be. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ilyen esetben eljárást kezdeményezhetett az adózóval szemben.

Ennek elnevezése az un. vagyonosodási vizsgálat, amely a köznyelvben meghonosodott megnevezése a személyi jövedelemadó ellenőrzés egyik sajátos, utólagos formájának, amely során az adóhatóság időszakos bontásban vagyonmérleget készít, és összeveti az adott időszakban teljesített kiadások az adózó által megjelölt időszakban szerzett és leadózott jövedelmével.

Ha ugyanis a nyereményt olyan javakra költi el a játékos, aminek Magyarországon nyoma maradt (ingatlan, jármű, cégalapítás, tagi kölcsön, magyar bank- vagy értékpapírszámlán való elhelyezés, stb.), és nem tudja igazolni azt, hogy a költései fedezetét adózott jövedelem biztosította, akkor az adóhatóság becsléssel megállapít egy olyan jövedelmet, amiből ezt fedezni lehetséges, és ez után meg kell fizetni az adót, illetve a kapcsolódó büntetéseket. Ilyenkor lényegtelen, hogy miből volt a pénz, nyereményből vagy másból, meg kell fizetni az adót.

A vagyonosodási vizsgálatkor az adóhatóság azt ellenőrzi, hogy az adózó magánszemély által az elévülési időszakon belül (5+1 év) elért jövedelme arányos-e a kiadásaival. Ekkor azt vizsgálja az adóhatóság, hogy a személyi jövedelemadó bevallásában feltüntetett összeg elegendő-e az adott időszakban elköltött vagyontárgy (ingatlan, gépjármű, utazás, tagi kölcsön + a mindennapi életvitel) megszerzésére, arányban áll-e a bevételek és kiadások összege.

A vagyonosodási vizsgálatkor a hatóság az adózó által adott információk, dokumentumok alapján becsülik meg a jövedelmét.

Az adóhatóság Kiválasztási Osztályának azok kerülhetnek elsősorban a látókörébe vagyonosodással kapcsolatosan, akik láthatóan jobban, tehetősebben élnek és többet költenek (drága autó, nyaralás), mint amennyi a bevallásukban szereplő jövedelem alapján reális, vagyis kevesebbet vallanak be jövedelemként, mint amennyit az életvitelük, jövedelmi és vagyoni viszonyaik mutatnak.

Mindent összevetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kifejezetten sportfogadás és pókerezés miatt ugyan nem indít vizsgálatot, de aki látványosan meggazdagszik ebből, azt utolérheti egy vagyonosodási vizsgálat, amelynél a bankszámlakivonat az első, amit megvizsgálnak. Ha külföldi szerencsejátékból származó jövedelemre bukkannak a számlán, bírságot és késedelmi kamatot is kivet az adózóra a hatóság. Tehát csak óvatosan a nyeremény felhasználásával.

2013. november 29. napján a kormány honlapjára felkerült az Szjtv. törvény végrehajtási rendeletének tervezete, amely az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 32/2005. (X. 21.) számú PM rendelet módosítását tartalmazza.

Ennek tükrében a cikk folytatása a jogszabály-tervezet elfogadását követően történik meg!

Szerző: Szigo

Olvastad már?

Több információt szeretnél? Kérdésed van?  Szerencsejáték Szabályozás Fórum