Idegenben annyira nem remekel a Panathinaikos. Pénteken Moszkvába látogatnak, ahol a javuló Khimki lesz az ellenfél, míg a Fenerbahce a Palauban bizonyítaná, hogy miért tartják őket esélyesnek.
Barcelona - Fenerbahce
Mi történt a Barcával? Ennyit jelentene Hanga Ádám visszatérése? Az biztos, hogy a katalánok elkapták a fonalat, hétvégén El Clásicót nyertek, előtte pedig az idén feljavuló Milánót verték. A Heurtel vezette csapat az Euroligában is már az élmezőnyben van, a Palauban most már kifejezetten jól játszanak. Védekezésük sokat javult, de támadásban is fejlődtek. Tomic a palánk alatt és közelében is dominál, Pangos és Heurtel pedig a periméteren tevékenykedik hatékonyan.
A Fenerbahce szépen csendben gyűjtögeti a győzelmeket, esélyeshez méltón. Azt érdemes azért megjegyezni, hogy idegenben többször is nüanszokon múlott siker, utolsó percben dőlt el a javukra a találkozó nem egy alkalommal. Palánk alatt kulcsfontosságú csata lehet Tomic és Vesely-ék között. A Barca magasembere képes középtávolról is dominálni és ihletett formában van, míg a törökök ezen szekciója ingadozó. Ami miatt jobb élőben fogadni erre a találkozóra, azok a szorzók. 1.88-as odds nem az, amiért szívesen fogad az ember a katalánokra, de a vendégekben sincsen sokkal több érték. Élőzésben több lehetőség rejlik.
Khimki - Panathinaikos
Egyértelműen jobb erőkből áll a görög csapat, de van három tényező, ami az oroszok felé billenti a mérleg nyelvét. Az első, hogy idegenben gyenge a Pana. Legutóbb baszkföldön kaptak ki viszonylag simán, hiába volt Langford parádés teljesítménye. Ami otthon működik (jó csapatjáték, Calathes passzai, hatékony palánk alatti teljesítmény), abból idegenben semmi sem látszik.
A második tényező, hogy a Khimki nyert két találkozót, végre elindultak felfelé. Nagy mentális lökést adhatott ez nekik, hogy Kaunasban nyerni tudtak, Shved clutch volt. A harmadik dolog, ami eddig idén annyira nem volt előtérben, hogy azért Moszkvában sosem könnyű nyerni. Nagy közhely, de igaz. Ha megnézzük, akkor a Khimki védekezése engedélyezi az ellenfeleknek az egyik legkevesebb dobási lehetőséget a triplavonalon belülről és kívülről egyaránt. Ha ehhez hozzávesszük a görögök hatékonyságát, akkor máris jól néz ki, az a hazai szorzó.