Már csak két forduló maradt vissza a francia pontvadászatból, ahol az ezüstéremért nagy csata zajlik. Mi azonban nem a Lyon - Marseille - Monaco hármassal foglalkoznánk, hanem egy abszolút érdektelen mérkőzéssel.
3.15
Jó kezdés után erős visszaesés
Minden bizonnyal így lehetne leírni a Nantes elmúlt 10 hónapját. Nagy várakozás előzte meg Claudio Ranieri első évét a csapatnál, hiszen a Leicesterrel bajnok olasz trénertől sokat vártak. Jól is kezdett a gárda, sokáig az ötödik hely környékén téblábolt, majd fokozatosan fogyott az erő. A szezon végére visszaestek a 10. helyig, ahonnan sokat már nem javulhatnak.
Ez azért is különösen fájó, mivel nem ragaszkodtak foggal-körömmel az előző trénerhez, Sergio Conceicaohoz. Az egykori portugál válogatott a Porto edzője lett, ahol rögtön bajnoki címhez segítette volt csapatát (öt év elteltével tért vissza a csúcsra a klub). Conceicaoból pedig úgy néz ki, hogy egy sikeres edző lehet.
Ranieri viszont a szezon folyamán nem tudott megújulni, mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a négyvédős rendszer mellől nem tágított. Ennek ellenére jó meglátásai voltak a védekezés terén, hiszen jól zárták a passzsávokat, rengeteg labdát szereztek, de ebből nem tudtak megfelelően támadásokat építeni, illetve a helyzeteiket értékesíteni.
Az argentin Sala nem rossz játékos, de egyedül képtelen elvinni egy csapatot a hátán. Mindösse 13%-ban tudja kihasználni a kapura lövéseit, ami még nem is annyira rossz, de hiába a 187 centiméteres magassága, ha a labdákat nem tudja megtartani (köszönhető ez a pehelysúlyának is). Kreatív középpálya egyáltalán nem létezik a csapatnál, irányítója nincs is a klubnak, így viszont nehéz támadásokat szervezni.
Többet vártunk
Természetesen az Angersnél is vannak gondok. A bajnokságot pocsékul kezdték, sorra jöttek a rosszabbnál rosszabb mérkőzések, kiesés is fenyegette őket. Mit tenne ilyenkor egy elnök? Elküldené az edzőt. Na de nem az Angersnél! Stephane Moulin hét éve koptatja már a kispadot (ő lesz új Wenger vagy Guy Roux?), sok csatát megélt a csapattal, tudták, hogy nem vele van a legfőbb gond.
Fogták és elküldték kölcsönbe a múlt nyáron vásárolt Enzo Crivellit. Róla azt kell tudni, hogy nagy tehetséggel megáldott francia támadó, ugyanakkor eléggé vehemens a természete (az Angersnél 12 mérkőzésen 6 sárga mellé begyűjtött egy pirosat is, mindössze egy gólt rúgott). Négy millió euróért nem volt éppen jó biznisz a megvétele, de nélküle új erőre kapott a gárda, elsősorban Karl Toko Ekambi.
Most már ott tartunk, hogy a nyár egyik nagy igazolása lehet Ekambi (az szinte biztos, hogy elhagyja a francia csapatot), télen még 12 millió fontos ajánlatot utasítottak vissza érte, most már 25-30 körülire taksálják (olyan kérőkkel, mint a Lazio, Schalke és a Villarreal). Kialakítja magának a helyzeteket, sokat lő kapura és rendkívül gyors és agilis. Balszélsőből lett középcsatár, ellentétben Salával, ő jól meg is él ezen a poszton egyedül is.
Ellentétes befejezés
Míg a Nantes alig várja a már a szezon végét, addig az Angers az év második felére lendült bele. Akkor mégis miért is akarunk döntetlenre fogadni? Nem azért, mert az előző fordulóban mindössze egy volt a tíz mérkőzésből, hanem mert nem sok gólerős játékos van a két keretben. Ha Ekambi nem villan, akkor könnyen előfordulhat egy 0-0 is. Az Angers meccsein sok esetben ő volt a mérleg nyelve, de az elmúlt négy találkozóján nem villogott.
A Nantes képes fegyelmezett védekezéssel lezárni a területeket, de ezt Moulin csapata is végre tudja hajtani, így egy nagy erőlködés lehet a találkozóból. A vendégek kapujában pedig ott van Tatarusanu, aki egy igazi bravúrkapus, ha olyan napja van, akkor megfog szinte minden lövést. A lényeg pedig, hogy egyik csapatnak sem számít már ez a mérkőzés, így nem halnának bele, ha csak döntetlent sikerülne elérni.