Az egyetlen őszi Monumentum, amelyet a lehulló falevelek árnyékában rendeznek. A legendás olasz verseny, amely leginkább kedvez az öt klasszikus közül az összetett, illetve hegyimenőknek.
Giro di Lombardia
Olaszország északi része (is) gyönyörű, fantasztikus helyszín, amely tökéletesen alkalmas egy verseny lebonyolítására. Il Lombardiát kevesen nyernek "véletlenül", itt a meredekek megrostálják a mezőnyt, tényleg csak az év végén legjobb formában lévő versenyzőknek lehet esélyük. Az utolsó 75 kilométeren belül közel 25 kilométer emelkedő vár rájuk, sok-sok támadással. Ezen a versenyen ne keressünk négy vagy több fős hajrát, legerősebbeknek általában sikerül elszakadniuk. Ha mást nem, akkor a lejtmenetben, ahogyan Nibali tette.
Nehéz megítélni az idei mezőnyt, hiszen az látható, sok csapat nem vitte el a legjobbjait az egynaposra. Gyengébb forma, pihenés és sérülések tizedeltél a mezőnyt. Az aktuális forma mindennél fontosabb, jól mutatja ezt az elmúlt évek győzteseinek felkészülési eredményei is. Mindössze két versenyző volt az elmúlt 14 évből, aki nem tudott felmutatni egy dobogós helyet sem a versenyt megelőző hetekből: Dan Martin és Oliver Zaugg.
Az megfigyelhető idén, hogy mely csapatok készültek komolyan a Lombardiára: Astana (López és Fuglsang), Bahrain (Nibali és Teuns), Bora (Formolo, Buchmann és Majka), Quick Step (Gilbert, Jungels és Mas), EF (Woods és Higuita), Mitchelton-Scott (Yates és Chaves), Movistar (Valverde, Quintana és Landa), Jumbo-Visma (Roglic, Kruijswijk és Bennett), Ineos (Bernal és Moscon) és az UAE (Ulissi, Rui Costa és Martin).
Ha ez elmúlt hetek formáját nézzük, akkor hat embernek lehet esélye a sikerre: Primoz Roglic, Michael Woods, Sergio Higuita, Alejandro Valverde, Egan Bernal és Adam Yates. A fogadóirodák ehhez mérten alakították a szorzókat, mindössze Higuitával nem számolnak. de a rutin miatt bekerült Nibali és Gilbert az esélyesek közé. A Jumbo-Vismánál nem vicceltek, mikor a csapatot összerakták, hiszen csak hegyi segítőket találunk. Roglicra van kihegyezve a verseny, megnyerte a Lombardia két előversenyét, mindkettőt szökés révén.
A Giro del'Emilián olyan erős volt a csapata, hogy 20 kilométerrel a vége előtt még öten diktáltak tempót. Roglic erejét mutatja, hogy a Vuelta-győzelem után sem eresztett le teljesen, félhetnek tőle a riválisok. A Tre Valli Varesinen 600 méterrel a befutó előtt támadott a síkon, míg a másik sikere alkalmával az emelkedőn szakította le a többieket (3.75). A szlovén idén World Tour versenyen rendre dobogón végzett, egyértelműen a legerősebb, 1.70-ért nagyon csábító lehet a top3!
Már négy Monumentum lezajlott idén. Mindössze egy olyan csapat volt, akinek legalább egy versenyzője rendre az első tízben végzett az adott versenyen. Elsőre kapásból rávágnánk, hogy Quick Step, de nem, hanem az EF a helyes válasz. Az amerikai csapat World Tour szinten idén mindössze 5 sikert tudhat magáénak, de ebből az egyik a Flandria. Versenyzőik egész év folyamán jól teljesítettek, szállították a jobbnál jobb eredményeket.
Két "kártyájuk" is van: Michael "Rusty" Woods és Sergio Higuita. A kolumbiai hiába ment jól az elmúlt hetekben, még mindig nagyon fiatal, neki valószínűleg sok lesz a Lombardia. Woods azonban folyamatosan javul és fejlődik. A Milano - Torinón olyan átütő erővel ment az utolsó emelkedőn, hogy leszakított mindenkit, Valverde sem bírta a tempóját. Nagyon érett már neki idén ez a nagy győzelem, ha képes átmenteni a formáját, jöhet a dobogó az év utolsó World Tour egynaposán!
Mathieu van der Poel megalázta a mezőnyt itt is, nagyon sima volt ez is. Valamilyen szinten örülhetnek a Vismánál, hogy a három sztár kidőlt (Van Aert, Van Baarle és Laporte), mert ez csúnya lett volna nekik is. A majd 48-as átlag MVDP-től, temérdek rekord, nem tudom, mennyire szakadt meg, de akinek egy Roubaix végén van ideje mosolyogni, pacsizni, iszogatni és ki sem dől a fűre, az valószínűleg annyira nem fáradt. 
