Kanadában zajlik az élet, két egynapost rendeznek három napon belül, ahol kiváló versenyzők mérik össze erejüket. Sagan, Matthews vagy Alaphilippe?
Grand Prix Cycliste de Montréal
A 10. alkalommal megrendezett kanadai egynapos, ahol újból reális esély nyílik a duplázásra. A mezőnyben ugyanis több egykori győztes is ott lesz: Michael Matthews (címvédő), Peter Sagan, Diego Ulissi, Greg van Avermaet, Tim Wellens és Rui Costa. Közülük a portugál Rui Costa abszolút formán kívül, szerződésért küzd ugyan az egykori világbajnok, de vele nem számolnánk érdemben. Tim Wellens elmondása alapján nem küzd görcsösen a világbajnoki részvételért, szeretné valamelyik egynapost megnyerni.
Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a belga világbajnoki csapatban gyakorlatilag hat hely biztos, maradék kettőért viszont hárman küzdenek: Tim Wellens, Sep Vanmarcke .és Tiesj Benoot. Utóbbi Angliában hangolódik (nem sok sikerrel), míg Wellens és Vanmarcke Kanadában próbálja kivívni a részvételt. Az ő részvételük tűnik biztosan, ráadásul kedvez nekik a pálya vonalvezetése, rengeteg támadási lehetőséggel, sokkal inkább az egyéni vagy 3-4 fős szökéseknek lett kitalálva ez a vasárnapi verseny, mint ami Québecben volt pénteken.
A fogadóirodák Matthews - Sagan csatát várnak. Évek óta harcolnak ők egymás ellen, mind a ketten domináns versenyzők, de manapság az ausztrálnak jobban megy Kanadában. Számára ezek az ideális hajrák, kicsit emelkedik az út, elfogynak a segítők, csak a nyers erő dönt. Ha ezt nézzük, akkor Sagan előtt kell végeznie a hajrában (2.08). Québecben látszódott, hogy Sagan megint eltaktikázta magát, ott ténfergett a mezőny elején (pont, mint a Milano - Sanremón), Matthews pedig okosan bújt ki a tömegből és nyitott új sávot a sprintjére (teljesen szabad útja volt a győzelemig).
Az igazság viszont az, hogy ez a pálya már jóval inkább Julian Alaphilippe terepe. A franciák kiválósága a Tour de France után kicsit visszavett, Németországban még csak hangolódott, de az első kanadai versenyen már érződött rajta, hogy kezd visszatérni a forma. A montreali egynapos sokkal jobban kedvez neki, robbanékonyság és befutó kapcsán is. Rá fogadnánk a szlovák világbajnok ellenében, illetve a másik opció az Michael Valgren. A dán versenyző már szeptember elején is jól szerepelt a francia egynaposon (4. hely), érződik, hogy a csúcsforma év végére lett kihegyezve. Rui Costával tették párba, nála most jóval erősebbnek tűnik.
Mathieu van der Poel megalázta a mezőnyt itt is, nagyon sima volt ez is. Valamilyen szinten örülhetnek a Vismánál, hogy a három sztár kidőlt (Van Aert, Van Baarle és Laporte), mert ez csúnya lett volna nekik is. A majd 48-as átlag MVDP-től, temérdek rekord, nem tudom, mennyire szakadt meg, de akinek egy Roubaix végén van ideje mosolyogni, pacsizni, iszogatni és ki sem dől a fűre, az valószínűleg annyira nem fáradt. 
