Kiváló sprinterek mérik össze az erejüket vasárnap délután Hamburgban. Sagan, Ewan, Viviani, Ackermann, Démare és Kristoff. Kell ennél több?
Világbajnoki álmok nélkül
Hamburg, napsütés és 30 fok. Ez vár a mezőnyre vasárnap délután, ahol egy World Tour egynapos versenyt rendeznek. A mezőny patináns, hiszen több klasszis sprinter is indul, hogy összemérje erejét (és vonatát). Az elmúlt években rendszerint sprint döntött, óriási meglepetés lenne tehát, ha hazaérne egy szökés. A mezőnyt elfigyelve alig akad olyan csapat, amely számára a szökés a prioritás egy ilyen egynaposon.
Miért mondjuk azt mégis, hogy ez a hajrá nem éppen klasszikus sprintbefutóra lett kitalálva? A Mönckebergstrasse eléggé szűk útszakasz, ahol nem férnek el a vonatok egymás mellett, mindennél fontosabb lesz a jó helyezkedés. Sokan rettegnek attól ezen hajrá kapcsán, hogy az erejük ugyan megvan, de bezárják őket. Kiemelten fontos lesz, hogy melyik felvezetősor tudja a legjobban előkészíteni a terepet a saját versenyzőjének.
Ebből a szempontból két csapat emelkedik ki: Bora és a Quick Step. Mi a gond a Borával? Egy német versenyen két kapitánnyal indulnak. Ez elsősorban Pascal Ackermann miatt probléma, aki megkapta a nyakában Peter Sagant. Két dudás megfér egy csárdában? Nem igazán, eléggé nehéz elképzelni, hogy Selig helyett majd a szlovák vezeti fel a hajrát. Az lehet még a háttérben, hogy nem bíznak a németben és mindenáron győzni akarnak a hazai versenyükön. Sagan számára nem kell felvezetés, képes a zavarosba is halászni, tökéletes B opció.
Riválisuk az az Elia Viviani, aki egy parádés szökéssel nyert Európa-bajnoki címet, előtte Londonban tudott nyerni egy hajrá után (ahol hasonló körülmények voltak és mégis tökéletes felvezetést kapott). Rutinos csapattal megy, hiszen ott lesz előtte Fabio Sabatini (48. közös versenyük), akivel jövőre a Cofidisnél folytatják. Michael Morkov a másik felvezető, akivel 123 versenynapot teljesített eddig Viviani, illetve Sénéchal és Lampaert is nagy segítséget nyújthat. Az sem elhanyagolható tény, hogy Elia Viviani a verseny címvédője, két éve zsinórban ő nyer.
Az olasz nagyon megnyomta az év második felét. A La Gazzettának nyilatkozott, hogy biztosan kihagyja a vb-t, mert számára túl nehéz a pálya, de az év ezen részét még megnyomja, címet akar védeni Németországban. Talán végsebesség szempontjából jobb Ackermann minimálisan, de akkor is ott a forma, ami jelenleg az olasz felé billenti a mérleg nyelvét. Nincsen megosztott csapat sem, mindenki érte dolgozik. Helyezkedései révén idén már többször nyert szakaszt, ebben mindenképp előrébb jár, mint Ackermann. Ekkora szorzón megér egy próbát!
Mathieu van der Poel megalázta a mezőnyt itt is, nagyon sima volt ez is. Valamilyen szinten örülhetnek a Vismánál, hogy a három sztár kidőlt (Van Aert, Van Baarle és Laporte), mert ez csúnya lett volna nekik is. A majd 48-as átlag MVDP-től, temérdek rekord, nem tudom, mennyire szakadt meg, de akinek egy Roubaix végén van ideje mosolyogni, pacsizni, iszogatni és ki sem dől a fűre, az valószínűleg annyira nem fáradt. 
