A magyar női kézilabda válogatott nem szórakozott Ausztriában a 20 gólos első félidőt egy 21 gólos másodikkal fejelte meg. A 41 lőtt gólra 23-at kapott, amit picit kifogásolt Rasmussen, de belefért. Ez is olyan párharc volt, ami a sorsolás pillanatában eldőlt, a két országot nem nagyon lehet összehasonlítani ezen a szinten. Szakállas nőkben jobbak, női kéziben nem. Kovacsics nem is játszott, nem is volt rá szükség. Tóth például kiválóan játszott 9 góllal, a Fradi szélsők 14 gólt tettek a közösbe, voltak átlövésgólok, beállós gólok, bár az nem sok, de nem is volt szükség rá. Persze akadtak hibák is, és igazából az egyik indokom pont az, hogy ez a párharc eldőlt. Eldőlt a sorsolásnál, persze a csajok a pályán is bizonyították, hogy két kaszt, két külön szint. Herbert Müller tövig nyalt már meccs előtt a válogatottunknak, meccs után meg elmondta, hogy ez a párharc eldőlt. Kössz.
Eldőlt, és ezt a mi lányaink is tudják. Félek, hogy a koncentráció nem lesz megfelelő szinten, mert bár lehetne gálázni, szerintem most egy tipikus idény végi roncsderbi vár ránk.
Páran érettségi tételeket magolnak, többen biztosan a nyaralásra gondolnak már, szegény Tomori sem gondolom, hogy meg szeretne sérülni, tudjuk róla, a karrierjéről, hogy a térde időzített bomba, én pályára sem küldeném őt. Ez egyetlen érvem a tippem ellen, hogy egy fiatal, még elég motivált csapatunk van alapvetően, de pont a fiatalság, a fiatal csapatok jellemzője a hullámzás is, nem egyenesen arányos az, hogy ha kint 41-et dobtunk, itthon 51-et fogunk. Kint azért minden sült, de nem hiszem, hogy itthon 35 fölé mennénk, kapusaink meg jók, és mivel Rasmussen is picit hangot adott, hogy a 2. fi-ben a védekezés lehetett volna keményebb, ha a csajok arra is figyelnek, akár 20 alatt lehet limitálva Ausztria. Én egy ilyen 35-20 körüli eredményt képzelek el, nagyon a megadott line körül lesz a vége, de nálam picike under.
Prémium 2019
