A negyeddöntőkkel folytatódik az utolsó valamire való verseny ebből a 2020-as esztendőből (a világbajnokságot leszámítva), Párizsban két nagy adogatót hozott össze egymással a sorsolás, ám Raonic szerintem a nagyon nagy esélyese, hogy a legjobb négy közé kerüljön.
Milos Raonic szépen tért vissza a koronavírus adta kényszerszünetből, döntőzött az első New York-i ezresen, visszakerült a top 20-ba, és fedett pályán is jól belőtte magát az elmúlt hetekben, elődöntő Szentpéterváron és negyeddöntő Antwerpben. A pandémia okozta leállásból viszonylag jól jött ki a kanadai, az alapvonal játéka szintekkel javult. Az elmúlt években kissé egy dimenziós volt a tenisze a nagy szervával és egy-két nagy tenyeressel, mostanra viszont stabilan tud tartani egy hosszabb labdamenetet is az alapvonalról. A leglátványosabb javulása pedig egyértelműen a fonákja volt. Három mérkőzése volt Párizsban, 46 ászt ütött, végig két szettben hozta a meccseit, az adogatásai pedig érinthetetlenek.
Ezzel szemben ott van Humbert, aki ugyancsak három mérkőzést játszott, ám mindegyiket döntő szettben tudta csak behúzni, végtelenül hosszú meccseken, dupla annyi időt töltött a pályán, mint Raonic. Az a majd 8 óra tenisz látszott is rajta tegnap Cilic ellen, szinte már magával harcolt, de Cilic segített neki, a mérkőzés utáni interjúban is megemlítette, hogy a fizikai teljesítőképessége határán járt. És itt sem számíthat sima meccsre, gyakorlatilag Raonicot lehetetlen brékelni ilyen borításon, ha Humbert is hozza a masszív adogató játékát, akkor ez alsó hangon is két tiebreak, de a francia közel sem volt annyira meggyőző, minden mérkőzésén bukott adogató játékot.
Ami a döntő tényező lesz ezen a meccsen, az az erőnlét, amiben Raonic sokkal jobban áll, és még az idő is neki dolgozik, ha esetleg hosszabb lenne a mérkőzés. Sima Rao sikert várok.
Prémium 2020
