Tegnap este (szombaton) megnéztem az első félidőt a szerb-hollandból, aztán konstatáltam, hogy jól van, a szerbek még el is fáradnak, Lekic sincs, lesz itt közte 10 is. Aztán átmegyek a Barca-meccsre (nem kellett volna :D), nézem a katalán semmit, visszalépek a kézire, és látom, hogy valami 22-23 a szerbeknek úgy, hogy pár perccel ez előtt 4-5 volt közte.
Pont a szerb felzárkózás maradt ki az életemből, mert a végjátékot már megnéztem. A szerbekből kijött a feszültség, és ismerjük a szerb mentalitást, ha akarnak, akkor nagyon akarnak, és mindent megtesznek a sikerért, meg van ennek az ellentéte, amikor szétesnek...
Szombaton Krpezék anyait-apait beleadtak, Abbinghék meg szerintem a meccs után egymást kérdezgették, hogy akkor most mi is történt. Azt láttam a hollandokon, hogy előre jók. Abbingh, van der Heijden jól ment, jól lőtt, erősen lőtt, Nusser is nagyon bíztató, két akkora bombát elhelyezett, hogy ihaj. Snelder is jól dolgozott, Dulfer megint kőkemény, aztán a 2. félidős leolvadás meg magyarázhatatlan.
Amiből kiindulok, hogy a hollandok azért nem törnek össze, van két nyerhető meccsük, azt megnyerik. Horvátország ellenünk extrát (?) játszott, de srácok, azért valljuk be, a magyar csapat nem volt komoly ellenfél. Lövőink lövései hugyoztak, ahogy nálunk mondani szokás, miközben egy Abbingh vagy Nusser bomba nem ugyanaz. Szóval ott a horvát kapusok feladat elé lesznek állítva, nem mindegy, hogy 97-tel jön a labda, vagy 126-tal megküldi Abbingh a sarokba. Szombaton kisiklott a holland vonat, de vasárnap sínre kerül. Attól még, hogy Horvátország megvert minket, azt is láttuk, hogy nem ők jók, mi vagyunk gyengék. Hollandia meg ha most felépíti a maga 5-6 gólos előnyét, aligha fog megint leolvadást produkálni, tanult a hibából.
Prémium 2020
Női kézilabda Eb 2020
