A japánoknak sosem volt és nem is lesz a kedvenc borításuk a salakos (kivéve Taro Danielt, aki kiskorában Spanyolországban szemcsésen nőtt fel). Mindezt Nishioka is alátámaszthatja, aki alapból hektikus játékra képes, a legnagyobb neveket is megtudja izzasztani, de írtó nagy pofonokba is beletud szaladni, és az említett hektikusság salakon csak felerősödik nála.
Erről Fucsovics Marci is tud mesélni. Érdekes, hogy mind a madridi, mind a római mastersen elvérzett a selejtezőben az apró japán, de Lucky Loserként folytathatta. Madridban Ruud osztott neki egy 1:6,2:6 -t, Rómában meg Marci egy 0:6,2:6 -t. Mindezek nem éppen a japán nagynak nem látszó önbizalmát építhették, aki így érkezett Lyonba.
Akire egy hazai fiatal nagy adogató vár Ugo Humbert személyében. A francia is keresi a megfelelő teniszét szemcsés borításra, de azt lehet mondani, egy Sinnertől, Karatsevtől és salakon a mindenkire veszélyes Davidovich Fokinától nem szégyen kikapni. Odahaza amúgy is jól szokott menni Humbertnek és most végre egy verhető ellenfelet kapott a pici japán képében, aki ellen megkezdheti gyűjteni az "önbizalom cseppeket" a Roland Garrosra.
Eddig egyszer indult Humbert a lyoni tornán, akkor a jobb játékerőt képviselő Norriet megverte két szettben, majd Shapovalovtól esett ki, most is illene egy kört minimum teljesítenie.
Bár salakról beszélünk, ami azért jóval lassabb a keménynél, Humbert nagy adogatásai ezen a borításon is élnek, Nishiokának meggyűlik majd a baja az adogatásokkal, eléggé hátul helyezkedve pedig alapból hátrányból léphet be a labdamenetekbe is.
Nálam ez a meccs alapból Humbert, a hazai környezet pedig csak még dob rá egy lapáttal.
Prémium 2021
