A salakos ibériai Munar ott van a legjobb nyolc között Melbourneben. Kicsit számomra meglepő, mert a spanyol tipikus szemcsés borítást kedvelő játékos, aki az elmúlt éveket rendre negatív mérleggel zárta kemény felületen. No de az itteni sorsolás és egyéb tényezők az ő malmára hajtották a vizet. Egy a teniszből kifelé menő és látva a játékát formán kívüli Kevin Andersont két 6:4 -el oldott meg, normál esetben, pár éve ez elképzelhetetlen lett volna. A második körre pedig a selejtezőben már az ausztrál színeket képviselő Hijikata által partvnalon túlra tett Laaksonen érkezett élve a Lucky Loser kártya lehetőségével. Annak rendje és módja szerint el is vérzett a svájci-finn is Munar kezei között. De mi van akkor, ha egy igazi jó formában lévő, kemény és gyors pályára termett amerikai érkezik szembe. Márpedig Cressy személyében a spanyol egy ilyen riválist kapott, ez már tényleg értékmérő lehet.
Cressy az év végét nagyon megnyomta a Challenger Touron október utolsó hetétől három döntős és egy elődöntős szereplést tudott felmutatni, ebből a Forliban esedékes tornagyőzelemmel ért véget. A jó forma idénre is átlett mentve. Melbourneben a selejtezőt vette szettveszteség nélkül, majd a főtáblán a már említett Hijikatat ütötte el 6:3,6:0 -val. A második körbe pedig alaposan borította a papírformát azzal, hogy az egyik legnagyobb adogató honfitársát, Opelkát gyűrte le, ami kemény pályán nagy szó.
Szóval adott egy salakos spanyol és egy kemény pályás amerikai. Alapból az amerikai sikerére voksolok és mivel láttam a játékát, így nem is térek el az első megérzésemtől. Amúgy sem akarok "hülye" lenni, mert Munart ezen a borításon sosem merném bevállalni egy ATP viadalon. Hajrá Cressy! Ezen a szorzón nálam egyértelműen megéri a tengerentúli.
Prémium 2022
Prémium január 2022
