Van Rijthoven az új csoda holland teniszező. Hertogenboschban úgy nyerte meg a szokásos júniusi ATP250 -es tornát, hogy előtte még füves nyertes meccsel sem bírt, esetében egy fix Challenger szintet képviselő játékosról beszélhettünk. Azonban megtörtént a csoda a döntőben a mostani világelső sima két szettben lenyomva nyerte meg a tornát.
Ez szerintem egyszeri, megismételhetetlen tett volt.
Wimbledonban is első alkalommal próbálkozhat, még selejtezőben sem indult, most egyből a főtáblán találta magát.
Szerencséjére Tim az első körben azt a Delbonist kapta meg, aki élete 12 füves meccsét egyaránt bebukta. Ennek ellenére az argentinnak az első szettben 5:2 -nél is bőven volt esélye szettet nyerni, ám bukta a lehetőségét, és ezzel együtt a meccs képes is egyértelműen a holland dominanciájával zajlott le.
Azonban kicsit túlzásnak érzem, hogy minimálisan már a hollandot adták meg a bukik favoritnak az amerikai ászgyáros Reilly Opelkával szemben.
Kétségtelen az amerikai nincsen élete formájában, de éppen füvön tudja azt a játékát elővenni, ahol a legjobbja nélkül is tovább masírozhat pár kört.
Opelka az első körben a spanyol Tabernert három körben partvonalon kívülre.
Azért hirtelen a hollandból nem lett egy közepes Challenger játékosból a világ jelenlegi 18. játékosát az első wimbledoni tornáján verő játékos.
Kemény mérkőzésre van kilátás, ahol szinte biztos, hogy több tie-break is dönthet a szoros végjátékokról. A nagyobb GS tapasztalat pedig szerintem Opelka javára döntheti el az egyes szetteket/felvonásokat, ami egyben a továbbjutását is fogja jelenteni.
Prémium 2022
Prémium heti (jún. 27. - júl. 3.)
