A héten a wimbledoni torna árnyékában az ATP Challenger Touron négy eseményt is bonyolítanak Európában. Én most Ausztria negyedik legnépesebb városába Salzburgba vagyok "hivatalos", ahol salakon mérkőznek a felek.
Az olasz tenisz zsákszámra okádja ki magából a nagyobbnál is nagyobb tehetségeket. Persze ennek is van szintezése, van akik ITF szinte remekelnek, menetelnek nagyobbat, vannak olyanok akik Challengeren bontogatják a szárnyaikat. és van, aki már megérett az ATP szintre.
Nos Giulio Zeppieri 20 évesen az a játékos, aki két éve még tényleg sehol volt, tavaly pedig már Challenger versenyt nyert Barlettán. Látványos a fejlődése, idén ott tart, hogy huzamos a remek produktuma, nem csupán egy egy jól sikerült hétről beszélhetünk az esetében, hanem salakon felveszi a legjobbakkal a versenyt.
Idénről elég csak Molcan, Cressy, Dellien vagy Monteiro skalpját említeni.
Ezzel szemben a mai rivális Fernando Verdasco lassan kezd kicsorogni a legjobbak közül. Egy éve volt egy komolyabb műtéte, ezek után küzdötte magát nagy nehezen vissza a Tourra. Kemény pályán Monterreyben volt egy szép menetelése, mely végén tornagyőzelemnek örvendhetett (egy nem túl vaskos mezőnyt felsorakoztató ronán), ám salakon ha egy meccsnél többet nyert az már meglepetés volt tőle. Nem tud olyan agresszív lenni Verdasco, mint fény korában, látványosan lelassult, de ez nem meglepő 39. évesen.
A minden tekintetben frissebb és felfelé ívelő pályát mutató Zeppieri véleményem szerint ma könnyedén elkaphatja a búcsúját lassan megtervező a teniszben ikonnak számító Fernando Verdascót.
Prémium 2022
Prémium július 2022
