A Grand Slam tornák előtti felvezető tornákat sosem a a legjobb döntés megnyomni, ám vannak olyanok akik ezzel mit sem törődnek és a jelen pillanatban élve, nem mérlegelnek, örülnek, ha egy 250 -es ATP rendezvényen sikeresek. Ez hatványozottan igaz az argentinok mélynövésű versenyzőjére, Sebastian Baezre is, aki tipikus salakos játékos, amolyan Schwartzman alteregó, aki kemény pályán eddig elvétve nyert meccseket is. Itt Winston-Salemben azonban elkapta az ihlet, mert az első két nehezebben nyert, három szettben megoldott meccse után, kifilézte Györe Lászlót, akinek mindössze három gamet engedélyezett, majd Coric ellen egy öldöklő három szettesben bizonyult jobbnak.
Nagyon sokat kivett ez az utolsó meccs a gauchoból, de innetől már a tartalékait is mozgósítja azért, hogy kemény pályán révbe érjen, a nagy forma, az eksztázisban való ütései megvannak hozzá, ami meglepő a korábbi mutatott kemény pályás játékához képest, hiszen szinte leütötte ellenfeleit a pályáról.
A fináléban a pihent, de a játékból emiatt kissé kizökkenő cseh, Lehecka érkezik szembe, aki az első két fordulót Krueger és Koepfer ellen is csupán három szettben oldotta meg, Purcell ellen két szoros szettben nyert, míg Sebastian Korda visszalépése után pihenőnapot tartva ugrik a tenisz pályára.
Nálam ez a meccs 50-50%, a bukik által kiosztott 2,50 -es esélyszám az argentinra pedig túl vonzó, hogy ott hagyjam a verebeknek. Baez tényleg meglepően jó ütött ezen a héten és biztos vagyok benne, hogy erre a döntőre a szívét, lelkét oda teszi majd, akár a US Openes gyengébb szereplést is feláldozva a sikeresség oltárán.
Prémium 2023
