A magyar válogatott történelmi tettre készül, Eb-n még nem volt ennyire előkelő pozícióban a végelszámolásnál. Bevallom, engem az sem lepett volna meg, ha mondjuk nem jut tovább a csoportból a csapat, ezzel szemben jöttek a szerencsés és a bravúros sikerek, az olyan végjátétok, ahol nekünk volt szerencsénk, mint pl. Montenegró ellen.
Vannak olyan játékosaink, mint pl. Bánhidi és Rosta, két igencsak használható beálló, és Chema a játékot pont rájuk építi. Mindkettő duzzad az erőtől, nem igazán tudnak ellenük mit kezdeni a védők, ha pozíciót fognak, marad az ima.
Kapuban is hoztunk jó teljesítményeket, pont ezért nem merem mondani már, hogy ott gyengék vagyunk, Bartucznak és Palának is voltak jó meccsei, félidői. Azóta kapus poszton is voltak személyi változások, de a szlovén kapuban sem Landin véd, szóval ott sem jobbak.
Pár éve a szlovén csapat a gyorsaságáról volt híres, futottak, lőtték a gólokt, gyártották az overeket. Ez a mostani szlovén csapat néha-néha villant még ebből valamit, egyébként egy se íze-se bűze együttes. Szegény dánok megszakadtak, hogy elveressék magukat, képtelenek voltak szinte olyan szintre süllyedni, ahol a szlovénok már jobbak. Egy mocsok gyenge színvonalú találkozó volt, ott fogadtam én meg, hogy a ellenük játszunk az ötödik helyért, akkor jön a magyar siker opció.
Viszont egy nagyon pici menekülő utat hagyok, mert mi sem vagyunk már a toppon. Bodóban nincs sok, pár felugrás, aztán neki kampó. Ha az első támadás első lövése gól, még kedvet kaphat, és akkor jöhet mág pár Bodó-bomba, de ha elhal az első löket, neki annyi. Ancsin is végét járja, de mekkorát játszott ő is. Itt már sokat számít az akarat, a szív, és ebben azért jók a magyar srácok. Harcolnak, küzdenek, bíztatják egymást. Messze nem hibátlan a játék, de most csapatot alkotnak a magyarok, épp ezért merek bennük bízni.
Éves összesítő 2024
