A műugrás először Svédországban és Németországban vált népszerűvé a 19. században, ahol a sportolók vízbe ugró akrobatikus mutatványokat végeztek, ünnepelve az akrobatikát és a stílust. A 19. század végén sa véd műugrók Nagy-Britanniába utaztak bemutatókat tartani, ami az Amatőr Műugró Szövetség megalapításához vezetett 1901-ben.
A szabályok rövid áttekintése
Az olimpiai játékokon a sportágat két versenyszámban rendezik meg - a 3 méteres trambulin és a 10 méteres toronyugrás. A 3 méteres trambulin lehetővé teszi az ugróknak, hogy még magasabbra szökkenjenek, míg a toronyugrás egy 10 méter magas, rögzített emelvényről történik. Az egyéni és a szinkron versenyek mindkét magasságban zajlanak.
Az ugrásokat számos szempont alapján pontozzák, beleértve az ugró mozdulatainak esztétikai megjelenését, az ugrás bonyolultságát és az ugró vízbe érkezésének minőségét. A szinkronugrás esetében azt is pontozzák, mennyire összehangoltan mozognak az ugrók egymáshoz képest.
Olimpiai történet
A műugrás gyorsan bekerült az olimpiai sportprogramba, debütálva a 1904-es St. Louis-i játékokon. 1912-ben a női versenyszámokat rendezték meg először, és a szinkron verseny 2000-ben, a Sydney-i Olimpiai Játékokon került bevezetésre.
Kezdetben, amikor a műugrás 1904-ben olimpiai sporttá vált, az USA uralkodott, manapság Kína vette át a nyugati nagyhatalom helyét, mivel a kínai sportolók a 2020-as tokiói olimpiai játékokon a rendelkezésre álló 24 éremből 12-t, köztük hét aranyat, szereztek meg.
2024-es események
A 2024-es párizsi műugró versenyek július 27. és augusztus 10. között kerülnek megrendezésre.
- 3m trambulin (nők / férfiak)
- 10m torony (nők / férfiak)
- Szinkronizált 3m trambulin (nők / férfiak)
- Szinkronizált 10m torony (nők / férfiak)
Helyszín 2024-ben
Vízi Központ az egyetlen állandó sportlétesítmény, amelyet a Párizs 2024-es játékokra építenek. 2024-ben a világ legnagyobb sportolói itt versenyeznek az úszóművészet, vízilabda és műugrás eseményeken.
