Ha egy nehéz feladványra szeretnél egy előrejelzett kimenetet megállapítani, ésszerű feltételezni, hogy ha sok embert kérdezel meg arról, hogy ők mit jósolnak, akkor egy viszonylag pontos kollektív becslést kapsz. Ez az elmélet a tömeg bölcsessége néven ismert és hatékony módja lehet a döntéshozatalnak, ha bizonytalansággal szembesülünk, például egy sportfogadási előrejelzésnél.
Ez a módszer azonban csak akkor működőképes, amennyiben megállapítható, hogy a tömeg melyik esetben megbízható, és mikor viselkedik csordaként. A kérdés tehát ez lenne: honnan tudjuk, hogy mikor téved a többség?
Mit jelent a tömeg bölcsessége?
A tömeg bölcsessége úgy működik, hogy nagyszámú és sokféle embert kérünk fel arra, hogy megjósolják egy adott forgatókönyv kimenetelét. Az elmélet szerint a résztvevők nagyjából egyenlő mértékben fogják túl- és alulbecsülni az eredményeket, így előrejelzéseik átlaga közel tökéletes lesz.
Bár ez a módszer nem garantálja, hogy a pontos adat lesz megtippelve, a legtöbb esetben az adatnak legalább valamennyire közel kell lennie a tényleges eredményhez.
Ezt a jelenséget először Sir Francis Galton antropológus figyelte meg a 20. század elején. Egy állattenyésztési vásáron részt véve figyelte meg, amikor egy levágott ökör súlyának megtippelésére irányuló versenyt rendeztek. Senki sem találta el helyesen a pontos súlyt, de Galton kiszámította, hogy a beérkezett tippek mediánja 0,8%-on belül volt a helyes válaszhoz képest.
Ahogy James Surowiecki 2004-ben megjelent The Wisdom of Crowds (A tömegek bölcsessége) című könyvében kifejtette, a módszer a döntéshozatal számos aspektusán túlmutat, és az életben előforduló forgatókönyvek széles és lenyűgöző keresztmetszetére alkalmazható. A legjelentősebbek közé tartozik a USS Scorpion tengeralattjáró felkutatása, amely 1968 májusában veszett el az Atlanti-óceán északi részén.
A haditengerészet keresési erőfeszítései csak egy 20 mérföldes körzetben tudták meghatározni a roncs feltételezett hollétét. A kollektív bölcsesség próbájaként Dr. John Craven tengerésztiszt a tengerészeti és mentési szakértők széles és változatos csoportjának egyéni meglátásait kérte ki és az általuk összegyűjtött információkat felhasználva meghatározta azt a helyet, amely mindössze 220 méterre volt a Scorpion tényleges roncsától.
A tömeg bölcsességének használata a sportfogadásban
Hasonlóan a hajóroncs felkutatásához, a sportesemények eredményeit sem lehet előre tudni, de ez általában nem akadályozza meg a tömeget abban, hogy kollektíven pontosan mérje fel a meghatározott kimenetel valószínűségét. A bukmékerek oddsai a tömeg bölcsességéből nyerik a pontosságot azáltal, hogy a nyitóvonalat alakítják és kiteszik a nyilvános értékelésnek.
A különösen éles eszű fogadóknak saját elképzeléseik lesznek a nyitóvonalakról, amelyek gyors fogadásokra ösztönzik őket és átformálják a piacokat.
Ahogy a piac folyékonyabbá válik (más szóval, több ember nyilvánítja ki előrejelzését az adott fogadással kapcsolatban), általában a leghatékonyabb pozícióba kerül. Ez ugyanúgy működik, mint ahogyan egy tömegek által megjósolt tippnek pontosabbá kell válnia, ahogy egyre többen fogadnak rá..
A USS Scorpion felkutatása esetében azonban Craven a tömeget a legjobb elérhető szakértőkre korlátozta, és független véleményeket gyűjtött össze. Ha fogadásokról van szó, az éles eszű fogadók nem az egyedüli résztvevők és a döntések nem légüres térben születnek, mi történik tehát, ha más, kevésbé tájékozott fogadók is beleszólnak, és mi történik azokban az esetekben, amikor egyáltalán nincsenek megfelelő előrejelzések?
A fogadók, akik hozzájárulnak egy piac mozgásához, általában a tudás és a tapasztalat széles spektrumából kerülnek ki és a különböző csoportok fogadási időpontjainak gyakran sajátos eloszlása van.
A fogadások fontos eleme a viselkedési torzítások megértése, és az, hogy ezek hogyan akadályozhatják a racionális kockázatértékelést. A legokosabb fogadók hajlamosak először megtenni a tétjeiket, míg a a kevésbé tájékozott fogadók gyakran az esemény kezdetéhez közeledve kötnek fogadásokat.
Sokszor ezek a fogadók önkényes tényezőkre támaszkodnak döntésük meghozatalakor, mint például melyik csapatot ismerem jobban?, melyik csapatról gondolom, hogy gyakrabban nyert? vagy melyik csapatra fogad mindenki más?.
Ezek a lustább ítéletek általában azt eredményezik, hogy több pénzt tesznek a favoritra, ami elfordítja a piacot a leghatékonyabb pozíciójától.
Ez egy jó illusztrációja annak, hogy a tömeg bölcsességét hogyan válthatja fel a csordaszellem. A tájékozatlanabbak inkább torzíthatják a piacot, mintsem megfordíthatják, de az ilyen kollektívan rossz érvelésnek, az úgynevezett információs kaszkádnak sokkal nagyobb hatása lehet.
Harry Redknapp és Németország esete
A fogadások világában a futballmenedzserek piacai gyakran követik az információs kaszkádmodellt, mint például Fabio Capello 2012 februári lemondását követően. Ez arra késztette fogadók tömegeit, hogy óriási összegeket tegyenek fel arra a szűkös esélyre, hogy Harry Redknappot fogják alkalmazni az utódjaként.
Ez alkalommal a piacot a Redknapp kinevezése mellett szóló meggyőző érvek, valamint a nagy fogadási hajlandóság hajtotta, és az emberek a mások véleményére és a média megítélésére hagyatkoztak. Végül Roy Hodgsont jelentették be helyette az új angol menedzsernek.
A 2018-as foci világbajnokság alkalmával a bukmékerek többsége Németországot jelölte meg favoritként a torna megnyerésére és a fogadók körében is az egyik legnépszerűbb választásnak számított.
A gondolatmenet viszonylag egyszerű: Németország volt a címvédő, a FIFA-világranglista második helyezettjeként és a legutóbbi nemzetközi tornákon rendre az utolsó szakaszba is eljutott.
Ha jobban megnézzük, Németország viszonylag gyenge formában lépett pályára a tornán, hiszen az előző hat mérkőzéséből csak egyet nyert meg, egy barátságos meccset Szaúd-Arábia ellen. A Mexikóból, Svédországból és Dél-Koreából álló csoportjuk a legnehezebbek közé tartozott.
Ráadásul a 2014-es sikerekben nagy szerepet játszó német válogatott kulcsfigurái közül sokan, mint például Philipp Lahm, Bastian Schweinsteiger és Miroslav Klose, nem voltak jelen a 2018-as keretben, helyüket tehetséges, de kevésbé tapasztalt játékosok vették át.
Bár a csoportkörből való kiesésük még mindig sokkolónak tekinthető, bőven volt ok arra, hogy érthető legyen miért volt nehéz feladat a torna megnyerése Joachim Löw csapata számára.
Az információs folyamatok gyakran visszacsatolási hurkokat eredményeznek, mivel a döntések (vagy fogadások) folyamatosan az eredeti állítás alapján születnek. Ez alátámasztja a USS Scorpion esetéből vett megállapítást: minél nehezebb a kérdés és/vagy minél gyengébb a tudásbázis, annál kevésbé megbízható a kollektív bölcsesség.
Ha a fogadók el tudják kerülni, hogy elragadja őket a kaszkád, ezek a helyzetek jelentős lehetőségeknek számítanak, és segíthetnek a sportfogadási előrejelzésben.
Fontos tudni mikor bízzunk a tömeg bölcsességében
A motiváció kulcsfontosságú tényező a piacok kialakulásában és mozgásában. A spekulánsokat a profit motiválja, de ennek elérési módjai eltérőek.
A pénzügyi világban a pump and dump kifejezés általában a részvények árfolyamának felfújására utal, azon jelenséget szemléltetve, amikor felpumpálják az árakat hogy rövid távú nyereséget tegyenek lehetővé, míg a fordítottja is gyakori a negatív spekuláció által lefelé hajtott részvények árfolyamának rövidítésével. Ezek a taktikák természetellenes irányba terelik a piacot és ez a fogadásokon belül is előfordulhat.
Az információ terjedésének sebessége (különösen a közösségi médián keresztül) ezt még relevánsabbá teheti, és ez nem olyan körülmény, ahol a tömegben meg lehet bízni.
A vázolt néhány torzítás ellenére tény, hogy a nagy sportágak, például a nagy labdarúgó bajnokságok és az amerikai Major League sportágak esetében minél folyékonyabb egy piac, annál jobb a kollektív bölcsesség. Ez természetesen sokkal nehezebbé teszi a fogadók számára, hogy értéket találjanak.
A hiánypótló és kevésbé népszerű sportágak esetében azonban az elterjedt információk hiánya valójában lehetőséget teremt arra, hogy jobb értéket kapjunk. Kevesebb lesz a nagy pontosságú fogadó, aki ezeket a piacokat nézi, és ez a bukméker tudását is kézzelfoghatóan teszteli.
Ez azt jelenti, hogy a kevésbé népszerű piacokon a fogadók, akik hajlandóak elvégezni a szükséges kutatást, nagyobb értéket találhatnak azáltal, hogy felismerik, amikor a tömegből hiányzik a bölcsesség, és ennek megfelelően reagálnak.
