Boston Celtics - New York Knicks: A rivalizálás újratöltve!

A Boston Celtics - New York Knicks korábban egy kiemelkedő rivalizálás volt az NBA-ben, mely hosszú évtizedekig tartott. Az elmúlt majd 30 évben váltakozó volt a két franchise teljesítménye, emiatt nem volt már akkora őrület a kettejük összecsapásán. A régi feszültség is hiányzott, de talán majd a 2020-as évek elhozzák az áttörést ezen a téren is!

Az NBA történetének legrégebbi mai napig tartó rivalizálása

Mai szemmel nézve, elmúlt már a klasszikus rivalizálások ideje, pedig emlékezhetünk rá, hogy nem is olyan rég még a Boston Celtics - Los Angeles Lakers harc is terítéken volt, de már közel sem olyan éles az ellentét, mint a '60-as vagy a '80-as években. Az a legendás párharc 1950-es évek második felében kezdődött, míg a Celtics viaskodása a New York Knicks csapatával az 1950-es évek elején. Ekkor szinte minden évben találkoztak a rájátszásban, hiába volt jobb csapat akkoriban a New York, bajnoki címet nem tudott nyerni. A '60-as évek második felében éledt újra kettejük harca, de addigra a ligát a Red Auerbach irányította Celtics dominálta. 

Az igazán nagy párharc pedig nekik a Lakersszel volt, viszont a '60-as évek második felére összeállt New Yorkban egy kiváló csapat. Egyre többször kerültek be a rájátszásba, ahol mindig összeakadtak a Bostonnal. Ezekből legendás csatározások lettek, időközben Bill Russell visszavonult, Boston Celtics megtorpant, 1970-ben pedig megszerezte első bajnoki címét a Knicks úgy, hogy addigra a Celtics már 11 elsőséggel büszkélkedett. Az ezt követő években a Boston is magához tért, így ekkor csúcsosodott ki a két franchise rivalizálása, hiszen zsinórban három konferencia döntőt játszottak egymás ellen. 

Fellángolások és politikai ellentétek

Az ellentét nem is feltétlenül a sportból fakadt a két gárda között, hanem a városlakók is rivalizáltak egymással, vetélkedtek, melyik a jobb hely, melyik város az élhetőbb és hol mélyebb a kultúra. New York a nagy metropolisz volt, akik kérkedtek sikereikkel, míg Boston az Egyesült Államok legrégebbi városa, jelentős történelmi múlttal. A Celtics szurkolói rendkívül vérmesek voltak, elég csak a Larry Bird vs Magic Johnson párharcokra gondolni, ahol a Boston szurkolói teljesen megőrültek (nem éppen pozitív értelemben), mikor a Showtime Lakers a városba érkezett. 

Ebből a szempontból talán a '80-as évek második felében volt a legfeszültebb a viszony a Celtics és a Knicks  között is. A '80-as években már akadt néhány összecsapás a rájátszásban, de abban az időszakban a Celtics (és a Lakers) uralkodott a ligában, így a New Yorknak nem sok esélye volt. Azonban Larry Bird pályafutása végéhez közeledve, folyamatosan sérülésekkel bajlódott, Boston fölénye Keleten hanyatlott, időközben megjelent a Detroit Pistons (majd a Michael Jordan vezette Chicago Bulls), miközben a New York Knicks is helyet követelt magának az asztalnál. 

Az 1990-es rájátszás több szempontból is történelmi. A Boston vezetett a párharcban 2-0-ra, mindenki elkönyvelte, hogy a Patrick Ewing vezette New York Knicks söpréssel kiesik. A bírák azonban nem így gondolták, ugyanis a negyedik negyedben sorra jöttek a játékvezetői hibák, melyek esetében rendre az épp nyerésre álló Knicks javára tévedtek. Ewing és Charles Oakley több kemény faultja is fújás nélkül maradt, gyakorlatilag a Knicks magasemberei kedvükre garázdálkodhattak, míg a másik oldalon Birdéktől több szabályos kosarat is elvettek.

A mérkőzést a Knicks nyerte, majd az öltözők felé haladva egymás mellett ment mosolyogva Maurice Cheeks (Knicks irányítója) és a mérkőzés játékvezetője. A New Yorkban rendezett két találkozón olyan fújást kapott a Knicks, amivel a liga kinyílvánította, elérkezett a Celtics korszakának vége, utolsó Boston Gardenben rendezett 5. meccsen már olyan mentális fölényben volt a Knicks, hogy idegenben is nyerni tudtak, Patrick Ewing sziporkázott. Ezek után már csak kétszer találkoztak a rájátszásban, de akkor az egy generáció végét jelentette, megint a Boston számára. 

Szupercsapat Bostonban

A Celtics azóta többször is megpróbált sztárcsapatokat építeni, így történt ez a 2000-es évek végén, illetve most is, amikor nyáron megszerezték Kristaps Porzingist, így összeállt egy Jrue Holiday - Derrick White - Jaylen Brown - Jayson Tatum - Kristaps Porzingis ötös, melyet joggal nevezhetünk a liga legerősebbjének. A New York Knicks sem tétlenkedett, igyekeztek ők is minőségi kezdőt összerakni, Jalen Brunson, RJ Barrett, Julius Randle és Mitchell Robinson négyes szintén ígéretes, de ide majd még kell egy sztár, egyre több helyen cikkezték az elmúlt hetekben, hogy a Knicks megpróbálja majd megszerezni Joel Embiid-et, esetleg Donovan Mitchellt.

Jelenleg azonban az említett játékosokkal dolgoznak, nem is akárhogyan, hiszen a liga második legjobban védekező csapata jelenleg a Knicks. A def. rat. alapján kiemelkedő számokat hoznak, jól védik a perimétert, ráadásul egy olyan fontos szegmensben az élnek állnak, mint a támadó lepattanók. Ezért lehet érdekes majd a Boston Celtics elleni rangadó, ugyanis a Celtics a legjobb lepattanózó, emellett kiemelkedőek támadóoldalon, de védekezésben is első tízben vannak. A Boston sokkal inkább kiegyensúlyozott csapat, míg a Knicks a jó védekezésében bízik. 

Akik nem hittek benned

Kristaps Porzingis az egyik olyan játékos, aki megfordult mindkét csapatban, New York Knicks draftolt őt, különleges játékosnak tartották, hiszen 218 cm magas, tudott triplázni, bevágta a középtávolit is, szóval ki kellett rá lépni védekezésben, borzasztó matchup volt minden ellenfél számára. A sérülések azonban megtörték a lendületét, majd a Knicks úgy ítélte meg, ideje elcserélni, innentől pedig folytatódott kálváriája, hiszen a Dallas Mavericksnél sem találta önmagát. 

Dallasból Washingtonban cserélték, ahol elkerülték a sérülések, lehozott úgy egy szezont, hogy 65 mérkőzésen tudott pályára lépni az alapszakaszban, erre utoljára 2016/17-ben volt példa, arról nem is beszélve, hogy legjobb szezonját hozta (23,2 pontot átlagolt, 8,4 lepattanót szedett le mellé). Már tavaly is nagyon motivált volt a Knicks elleni meccseken, rendre 20 pont felett dobott, most viszont a határt 18,5 pontnál húzták meg, mert idén 19 pontot átlagol Porzingis. Ennek tudatában, mi az overben látunk értéket.

A cikkben közölt oddsok a(z) bet365 fogadóirodától származnak és a következő időpontban voltak érvényesek: 2023 november 12. 23:7 UTC.