Critérium du Dauphiné: Trükkös időfutam a Tour de France előversenyén

Valter Attilával a mezőnyben, zajlik a Tour de France előversenye, a Critérium du Dauphiné. Egy hosszú egyenkénti időfutam következik, mely akár az összetett versenyt is eldöntheti!

Hosszú időfutam, Vingegaard győzelem?

A negyedik etappal folytatódik a Critérium du Dauphiné, amely egy 31,1 km-es egyenkénti időfutam lesz, benne 400 méteres szintkülönbséggel. Nem a kanyarok lehetnek trükkösek, hiszen abból alig található az útvonalban, hanem az, hogy van benne két kisebb emelkedő (rögtön a rajt után, illetve közvetlen a célhoz vezető út), de összességében a nagy wattleadás terhelheti meg a versenyzőket, ugyanis itt nem szabad visszafogni magukat, menni kell teljes erővel. 

A két kisebb emelkedő miatt, mindenki Jonas Vingegaard magabiztos sikerét várja, mindezt arra alapozva, hogy idén egy alsóbb kategóriás spanyol versenyen, magabiztosan nyerte az időfutamot. Két dolgot viszont nem szabad elfelejteni: Vingegaard akkor van igazán elemében, ha vannak emelkedők az időfutamon, nem feltétlenül a nagy tempó dominál. A másik, hogy tavaly a TdF-et megelőzően, nem volt csúcsformában a Dauphiné időfutamán, összességében csak 7. helyen végzett hasonló távon. 

Mennyit számít az emelkedő?

Összességében ez a két kisebb domb nem olyan jelentős, ami rögtön akkora előnyt biztosít az összetett menőknek, hogy itt egyből le kéne írni a klasszikus időfutam menőket. Ehhez a pályához nagy tempó kell, mivel kevésbé technikás, ezt a nagy sebességet folyamatosan fent kell tartani, meg kell lenni a folytonosságnak. Erre az Evenepoel, Ganna vagy Van Aert-féle versenyzők képesek, ebből a mezőnyből talán Cavagna és Van Baarle. 

Utóbbi esetében viszont egyelőre csalódás a szezon. Dylan van Baarle tavaly év végén érkezett az Ineostól a Jumbo-Vismához, álomszerű rajtja volt, első versenyét megnyerte, azóta viszont semmi. Több bukásnak is résztvevője volt, ebből talán a legsúlyosabb a Paris - Roubaix-n történt esés, amiből hosszabb ideig tartott a felépülés. A Dauphinén sem érződik rajta a csúcsforma, így eltekintenénk egy jó helyezésétől. 

Rémi Cavagna viszont tavaly az év második felében összekapta magát. Harmadik helyen végzett a Vuelta a Espana hosszú időfutamán, csak Roglic és Evenepoel előzte meg. Idén már nyert egy alsóbb kategóriás olasz időfutamot, illetve Portugáliában legyőzte az elmúlt évek világbajnokait: Filippo Gannát és Tobias Fosst. Érezhetően egyre jobb formában van, tipikus dízel versenyző, aki óriási wattleadásra képes, ilyen sík(abb) időfutam a minimális elvárás tőle a dobogós helyezés. 

Ha valaki nagy szorzót keres, akkor Matteo Jorgenson top3-as eredménye, ideális választás lehet. Jorgenson jól kezdte az évet, Ománban nyert, majd top10-ben zárt a Paris - Nice többnaposon, hogy aztán szintén jó eredményt érjen el olyan pavés klasszikuson, mint a Flandriai körverseny (9. hely). A Romandiát majdnem megnyerte, időfutamon második lett, ráadásul igazi all-round versenyző, jól megy időfutamot, magassága és testalkata miatt ez a pálya sem jelenthet gondot.