Darts World Grand Prix: Újra Taylor a trónon?

A PDC versenynaptár következő kiemelt eseménye, az október elején (7-13.) megrendezendő World Grand Prix, a partypoker.com szponzorálásával. Tekinthetjük a rendezvényt nagy múltúnak, hisz immár 1998 óta megrendezik. Ez a 15 év pedig szép kornak számít a gyorsan változó darts világában. A rendezvénynek a dublini Citywest Hotel ad otthont.

Fotó: timlewisnm

A tavalyi győztes: a holland Michael van Gerwen. A verseny összdíjazása 350 000 angol font lesz, ahol az első helyezett 100 000 fonttal gazdagodik. Ez már igen komoly díjazás, amely jelentősen felforgathatja az aktuális világranglistát. Ennek pedig nagy jelentősége van, hisz egy esetleges jó szereplés nagy lépés afelé, hogy egy-egy résztvevő biztosítsa tagságát a legjobb 16 versenyző között, amely a további tornák szempontjából kiemelkedően fontos (nem kell selejtezni, plusz több meghívással jár).

Díjazás: Győztes: 100 000 angol font, döntős: 40 000, elődöntős: 20 000, negyeddöntős: 12 500, legjobb 16: 7000. legjobb 32: 4000, 9 nyilas: 5000.

Kieséses rendszerű a verseny

A lebonyolítás most sem lesz szokványos. A legnagyobb tornákhoz hasonlóan nem csak legekre, hanem szettekre is játszanak. Egy szett három megnyert legig tart. A párharc megnyeréséhez pedig - a verseny egyes szakaszaitól függően - 2, 3, 5 és 6 győztes szettre van szükség. Ennél is fontosabb versenyinformáció az, hogy nem csak a kiszállónak kell „duplának” lennie, hanem nyitni is egy „dupla” dobásával kell! Ezért minimális előnyt fognak élvezni azok, akiknek magasabb a kiszálló százalékuk, biztosabb a kezük a „dupla körön”. Továbbá kihatással lehet ez a szabály a 180-as dobások darabszámára is. Hisz senki nem kezdhet három triplával. A verseny egyenes kieséses rendszerű. Mindenki egy mérkőzést fog játszani naponta. A résztvevők száma csupán 32 fő, ami a díjazáshoz mérten csekély létszám. Ebből 16-an az aktuális PDC ranglista legjobb tizenhat játékosa. 14-en a PDPA-n (a PDC alszervezete) keresztül kvalifikálták magukat. Ők gyakorlatilag (csak majdnem) az összesített ranglista következő tizennégy játékosa. Végül ketten az Ír selejtezőből érkeznek. Az egyes csoportok közötti erőviszonyok egyértelműek.

A kvalifikált játékosok:  

PDC Top 16                        PDPA Players Championship qualifiers                Irish qualifiers   

Phil Taylor                                               Peter Wright                                      Connie Finnan

Michael van Gerwen                                 Jamie Caven                                        Michael Mansell

Adrian Lewis                                           John Part

Simon Whitlock                                       Paul Nicholson

James Wade                                           Ian White

Andy Hamilton                                        Stuart Kellet

Dave Chisnall                                          Gary Anderson 

Wes Newton                                         Steve Beaton

Justin Pipe                                             Ronnie Baxter

Raymond van Barneveld                           Andy Smith

Robert Thornton                                    Colin Lloyd

Kevin Painter                                         Jelle Klaasen

Mervyn King                                          Wayne Jones

Brendan Dolan                                       Richie Burnett

Kim Huybrechts                                  

Terry Jenkins

Kevés tornagyőzelem van 100-as átlag alatt

Kifejezetten szoros mérkőzésekre számítok. Többen is kiváló formában vannak. S, noha nem követem a dartsot évtizedek óta, határozottan látszik, hogy emelkedik a játék színvonala. Például az utóbbi fél évben gyakorlatilag nem lehet versenyt nyerni 100-as tornaátlag alatt, de minimum meg kell azt közelíteni, hogy legyen esélye valakinek. A korábbi években azért ez nem volt így (ezen a versenyen pedig főleg). Egy százas átlag kuriózumnak számított. A tornának van két „felhozó versenye” is. Ezek hivatalos, a versenynaptárban szereplő kisebb pénzdíjazású versenyek (Players Championship 9. és 10.) a főverseny helyszínén. Gyakorlatilag a jegyzett ranglista egésze részt vesz rajta (130 fő). Körülbelül ugyan azzal a mezőnnyel szombaton és vasárnap is játszank egy-egy egyenes kiesésű versenyt. Fogadni erre nem lehet, ezért a versenystatisztikákat sem lehet elérni igazán (élőben követhető, de nem visszanézhető). S ez nem is véletlen. Ha valaki eredményekbe ütközne, messzemenő következtetéseket abból ne vonjon le. Ma - szombaton - például Phil Taylor a legjobb 64 között kapott ki 6-1-re az angol Keegan Browntól, aki a PDC összesített ranglistáján 95. pillanatnyilag, 5150 gyűjtött fonttal az utóbbi 2 évben. Na hagyjuk már! Ez már edzésnek is bohóckodás. Arra viszont alkalmas, hogy bemelegedjenek a játékosok és a főversenyt ne „hideg kézzel” kezdjék.

1.játéknap:

Általános tudnivaló, hogy 2 nyert szettig játszák a mérkőzéseket!

Taylor – Caven

Az augusztusi szünet után kételkedtem Taylor jó teljesítményében. Már az első versenyen rám cáfolt. Jót tett neki az életmódváltás és a pihenés. Újra céltudatos és motivált. Az ellenfeleket nem csupán legyőzi, hanem a maximumot próbálja nyújtani. Ez mindenképp biztató a hozzáállását tekintve. Több, mint 100-as átlaggal dolgozik már tornák óta. Ez óriási teljesítmény. Nincs okom feltételezni, hogy ez megváltozna az év egyik legnagyobb tornáján. Cavennel szemben elfogult vagyok. Egyszerűen utálom. Visszataszító stílusa van. Bár ezt korábban már írtam. Mint ahogy azt is, hogy hajlamos összeomlani. Akár egy jól alakuló mérkőzés közben is. Az elmúlt néhány hónapban korrekt eredménylistája van, de az ellenfeleket elnézve látszik, hogy az árnyékát nem tudja átlépni továbbra sem. Egyértelműen sima mérkőzésre számítok, nem is értem hogyan látnak az irodák ilyen magas oddson lehetőséget egy Caven szettre?! A szorzó fifti-fifti rá.

Nicholson – Thornton

Ez egy nagyon érdekes összecsapás lesz. Mindkét játékos többre hivatott. A legnagyobb hibája mindkettőnek ugyanaz szerintem. Egyszerűen képtelenek gépként játszani. Elragadják őket időnként az érzelmeik és rossz dobást roszal tetéznek. Persze ez fordítva is működik időnként, amikor bárkit képesek megverni a legnagyobb természetességgel. Thorntonban több tétmérkőzés van az utóbbi időben, s noha kizúgott a Championship League sorozatából, harcban esett el, minden mérkőzését szorossá téve, két győzelemmel. Ezt én jó jelnek értékelem. Noha gyengén dobta a számára fontos 180-asokat, pontátlaga teljesen rendben volt (98 körüli). Ami nagyon zavar vele kapcsolatban az az, hogy készült vele egy intrjú néhány napja. Ebben általános dologok mellett egy jövő hónapban esedékes versenyről beszélgetnek, melyet már nagyon vár a legmagasabban jegyzett skót játékos. Ennek a versenynek (The Masters) a promótálása keretében már Robert Brucenak beöltöve is pózolt egy középkori skót várban a kameráknak. Egy probléma van ezzel: addig még van egy dublini World Grand Prix és egy European Tour 8. Szó se esik erről. Olyan, mint ha már otthon kalandozna. Mintha ott akarna „visszatérni” rossz formájából. Azt mindenkinek értenie kell, hogy ebben a sportban a koncentráció kiemelten fontos. Egy rossz nyílon egész tornák úszhatnak el. Aki fejben máshol jár, arra nagy jövő itt nem vár. Hogy ezt Nicholson ki tudja e használni, egyáltalán Thornton milyen arcát mutatja az egy nagy kérdés. Még élénken él bennem az ausztrál mérkőzése, ahol kevesebb, mint hetvenes átlaggal nyert mérkőzést. Szóval benne sem bízok igazán. Aki mindenképp akar erre a mérkőzésre fogadni, annak talán érdemesebb a Nicholson +1.5-ben gondolkodnia.

Newton – Wright

Nagy örömömre úgy néz ki Newton túl van már a tavaszi agyhalott ámokfutásán. Múlt héten bejutott a Championchip League döntőjébe, ami bizony nem kis dolog, hisz folyamatosan jól kellett hozzá teljesítenie, mégpedig három kemény napon keresztül. S mivel ezt a teljesítményt már egy bő hónapja tartja, biztosan kemény dió lesz ellenfelének. Wright formája szintén több, mint kiváló az utóbbi hetekben. Nagy és elérhető céljai vannak, s ennek megfelelően játszik. Korábban írtam már arról, hogy míg stabilan hozza a mérkőzéseket favoritként, addig undedogként látok benne egy kis kishitűséget. Talán nehezen fogadja el a tényt, hogy van esélye. Viszont ez most neki nagy lehetőség, hogy elérje rövid távú célját: a stabil 16 közé kerülést (jelenleg 17.). Így számomra ez is egy kétesélyes mérkőzés, éppen úgy, ahogy a szorzók is mutatják: 1.90-1.90. Amiben értéket találtam –mert azért akad-, az Wes Newton 180-as dobásai. A bukik 2.5 tették ezt a határt. Na most ez a mérkőzés kiélezettnek várható, azaz 3 szettesnek. Ez minimum 9 leget jelent, de nyilvánvaló, hogy ha tényleg szoros lesz, akkor a realitás 12-15 között van. Ha esetleg a győztes két szettben tud nyerni, akkor is valószínűleg meg lesz a 9-10 leg. Na most egy héttel ez előtt Newton mindhárom játéknapon bőven 3 feletti átlagot produkált egyenletesen egy olyan tornán, ahol egy mérkőzése átlagban 9.45 legből állt. Ha ehhez hozzáveszem azt, hogy ezen a versenyen duplával kell beszállni, még akkor is erősen sanszos, hogy három 180-ast itt is meg fog dobni mérkőzésenként. Azt már meg sem említve, hogy Wes kiváló dobója a maximum pontszámnak, amit szeret is dobni. A realitás szerintem 1.83-1.90 körüli, 3.25-ös asian hendikep határ lenne az elmúlt hónapok teljesítménye alapján. Erre kaptunk egy 2.5-es határt 2.50-ért. Szerintem ez ajándék.

Anderson – Klaasen

A fiatal holland és a „repülő skót” között az a legnagyobb különbség, hogy míg a holland vereségei vállalhatóak, addig Andersonnak van pár, ami már kevésbé. Mondjuk nincsenek is egy szinten, bár ez is csalóka. Anderson 9. ranglistás helyét a 2011-es produkciójának köszönheti. Ez viszont lassacskán kikopik a ranglistaszámításból (a legutóbbi 2 év teljesítményét számolják bele). Szóval össze kellene magát kicsit kapnia. Legutóbb már adott magáról életjelet egy remek kis statisztikával az ET 7. állomásán, de harmadik mérkőzését képtelen volt megnyerni. Talán az lett volna a legkönnyebb. Klaasen feltörekvő játékos, de ha nem tud több mérkőzést nyerni underdogként, akkor nem lesz előrelépés számára. Viszont feltűnő, hogy őt „kivégezni” már nem igazán bírják. A mérkőzései szorosak. Ha nem lenne ennyire jól „belőve a szorzó” vagy lehetne pusztán legekre fogadni, akkor tudnám javasolni plusz hendivel. Így viszont korántsem biztos, hogy szettet tud rabolni. Nálam nincs érték ebben a mérkőzésben.

Wade – Beaton

Ezt a mérkőzést az oddsmesterek elméretezték! Wade még mindig csak keresi önmagát az eltiltása után. Múlt héten gyakorlatilag leszerepelt a Championship League-ben, de mondhatnám az az előtti tornát is. Valami mindig hiányzik a játékából. Hol ez, hol az. Korábbi erősségében –kiszálló százalék- kifejezetten gyenge. Hogy miért nem találja meg önmagát én nem tudom, de addig amíg nem látom a változást nyugodt szívvel veretem meg. Pláne úgy, ha ilyen formakülönbség mutatkozik, mint ezen a mérkőzésen! Beaton régi önmagát visszaidézve jól és nagy kedvvel játszik. Elkpesztő sorozatban van. A jegyzett mérkőzéseket nézve, az augusztusi szünet óta egyetlen mérkőzést vesztett el (Chisnall). ET tornát nyert és 10-1-es mutatója tekintélyt parancsol. Igaz az élmezőnyből „csak” Whitlockkal és Hamiltonnal találkozott, de a többi ellenfele is mind magasan jegyzett volt. Egyértelmű, hogy a jelenlegi formák miatt nem hogy kétesélyes a párharc, hanem inkább Wade az akinek underdognak kéne lennie. Természetesen egyszer biztosan feltámad ő is majd, ezért a házat ne tegyük fel az ellenfelére, de a leosztás akkor is indokolatlan.

Finnan – Jenkins

Előre kijelentem, hogy bármit is írok, ez a mérkőzés nálam „no bet”. Jenkins is a neve alapján kapta ezt a szorzót (1.28). Olyan rapszódikusan tud játszani, hogy ember legyen a talpán, aki jelenleg 5 forintot is mer rá tenni. Finnan hazai versenyző és alacsonyan rangsorolt (73.), ennek ellenére vannak skalpjai idén (Whitlock, Beaton). Tehát veszélyes. Elég kevés magasan jegyzett versenyen vett idén részt. Szerintem fekete ló.

Whitlock – Mansell

Az ausszi formája gyengülő tendenciát mutat. És akkor finom voltam. Ő is leszerepelt a múlt heti versenyen. Viszont nem szokott sokáig tartó hullámvölgyekbe kerülni. Az északír Mansellnek nem szabadna gondot okoznia neki. 40 éves, de kitörni egyik versenyen sem tudott. Ettől függetlenül jegyzett játékos egy-egy szép időszakkal (az idei év nem az) a háta mögött. A szorzót (1.22) reálisnak tartom, de ebben a sportban ilyen szorzón már ne fogadjunk, csak rendkívül indokolt esetben. Ez nem az. Ellenben szerintem Whitlock 180-asait megint csak elméretezték. Az hogy ő 6-8 leg alatt a dupla beszálló ellenére is ne dobna legalább kettő darab 180-ast, nehezen elképzelhető (persze lehetséges és néha előfordul). Megint csak a legutóbbi versenyt tudom felhozni, ahol mérkőzésenként 9-es legátlaggal, viszonylag gyenge játékkal dobott közel 2.5-es átlagot. Szerintem a legvalószínűbb, hogy pontosan kettőt dob. Ha viszont Mansell komoly játékkal rukkol elő és megszorongatja, összejöhet jóval több is. Szóval ez a határ is el van nézve egy feles ázsiai hendikeppel (2.0).

Baxter – Loyd

Őszintén szólva, nem látok fantáziát ebben a mérkőzésben. Két gyengén teljesítő játékos találkozója lesz ez, akinek nem ez lesz élete legjobb éve. Bravúrt idén nem tudtak bemutatni, ellenben van 1-2 váratlan vereségük. Ez, ezen a szinten nem volt elég semmire. Ebből kellene felépíteni magukat erre a párharcra. Semmilyen kapaszkodót nem találok, ami miatt valamelyiket esélyesebbnek tarthatnám. A +1.5-ös szetthendit is pénzfeldobással dönthette el az oddsmester. Még csak arra sem mernék tenni, hogy szoros lesz, mert bármelyik betlizhet két szett alatt, simává téve a mérkőzést. Így ez a párharc arra jó, hogy Whitlock magasabb szorzót kapjon a második mérkőzésére, mert jegyzett lesz az ellenfél…

A továbbiakban péntekig ezt a cikket fogom kiegészíteni minden nap az aktuális tippekkel. Az érdeklődők tehát itt megtalálhatják a tippeket, előrejelzéseket.