Miközben a világ a norvég dominanciáról és Johannes Thingnes Bø klasszisáról beszél, addig a háttérben egy másik versenyző ért el fantasztikust eredményt, ami biztosan bekerül majd a történelemkönyvekbe. Kicsoda Dmytro Pidruchnyi és miért annyira különleges az 5. helyezése a világbajnokságon?
Pidruchnyi a hazáját védelmezi
Hősünk, Dmytro Pidruchnyi egy ukrajnai városban, Ternopoliban született. A 2022-es pekingi téli olimpián még mondhatni nyugodtan készülhetett a hazájáért, de valószínűleg már az járt a fejében, hogy vajon Oroszország megtámadja-e Ukrajnát? Alig pár héttel később már a fronton harcolt az ukrán biatlonista. Pidruchnyi világbajnok volt 2019-ben üldözésesben, illetve a világkupában ért el több dobogós helyezést, majd az élete gyökeresen megváltozott.
„Ne mondd, hogy a sportnak és a politikának semmi köze egymáshoz. Közük van egymáshoz, amikor a hazámban katonák és civilek halnak meg, miközben ezt olvasod”
Az elmúlt majd egy év során Pidruchnyi kisebb megszakításokkal a fronton harcolt, hazáját - és egyben Európát - védte. Önként jelentkezett a seregbe, kezdetben csak homokzsákokat pakolt, de kiképezték őt és többi biatlonos társát éles helyzetekre is. Hónapokat töltött a családja és edzések nélkül, mindezt a fronton. Nem hitte volna, hogy egy nap újból biatlonozni fog, hiszen a háborúban még az sem biztos, hogy a következő napot megéled.
Felkészülés a háborúban: Edzőjük, Juraj Sanitra a nyár során szedte össze a csapatot (6 fő), akik szolgálatot teljesítettek. Míg a versenyzői a háborúban voltak, addig a családjaikat Sanitra szállásolta el a saját házában. Az első edzőtábor megszervezése nehézkes volt, hiszen nyugodt helyet kellett találni a felkészülésre, ami Ukrajnában lehetetlenségnek tűnt. Az edző választása Oberhofra esett - ahol most a világbajnokság van -, azonban előbb kikérőt kellett kérni a versenyzőknek, mert katonaként nem hagyhatták el a hazájukat.
Pidruchnyi szerint ez egy teljesen más feladat volt, mint a biatlonban, ugyan itt is kellett fegyverrel bánni, de ez éles helyzet volt. Nyár végéig szinte edzeni sem tudott, ráadásul elkapta a koronavírust is a fronton, fizikai állapota is gyengült. Óriási szerencséje volt azonban, ugyanis az orosz-ukrán háborúban a síközpontjuk megsemmisült, így sokak felszerelése odalett, de Pidruchnyi nem ott tartotta a fegyvereit és a léceit.
A világbajnoki diadal
A háborús helyzet már önmagában egy olyan teher, amivel nehezen bírkózik meg egy ember, Sanitrának pedig azt is figyelembe kellett vennie, hogy az edzettségi szint mellett, mentálisan milyen állapotban vannak a versenyzői, mennyit vett ki belőlük a háború. Hónapokkal később kiderült, hogy decemberben meg kell műteni Pidruchnyi térdét. Ekkor arra gondolt, hogy valószínűleg már sosem tud olyan eredményeket elérni a sportágban, mint korábban, de szerencsére a meniszkusz műtétből már januárra felépült.
Mindössze egy világkupa versenyen tudott indulni, az is váltó volt, ahol az ukrán csapattal a 9. helyen végzett. Nem lőtt jól Dmytro, így volt némi aggodalom azzal kapcsolatban, hogy milyen formába érkezik Oberhofba. Az elvárások nem volt nagyok vele szemben, de bőven túlszárnyalta azokat. Először a vegyes váltóban ért 10. helyet a csapattal, itt sem lőtt jól, nem igazán ment neki.
Ezek után, mindössze két váltóval és egy kisebb kategóriás versennyel, illetve két hónappal korábbi műtéttel a lábában, elképesztő versenyt csinált a 10 km-es sprintben. A lövészetben hibátlanul lőtt, igaz, hogy futásban a sérülése miatt kissé elmaradt a többiektől, de így is az ötödik helyen zárt! A dobogótól mindössze 13 másodperccel maradt el, végig összeszedett volt. Ezek után következett az üldözéses, ahol a négy lövészetet mindössze két hibából oldotta meg, így a nyolcadik helyen zárt. Ukrajna egyik nemzeti hőse jelenleg Pidruchnyi, óriási lökést ad neki az a szeretet és tudat, hogy ennyien szurkolnak neki és eredményeivel is motiválhatja társait a háborúban.
Borítókép: Fotó: Julia_Sadykova/Shutterstock
