E3 Saxo Classic: Van Aert, Van der Poel, Ganna és Pogacar újra összecsaphat

A tavasz úgy tűnik, hogy három, de lehet inkább négy kiváló versenyző csatározásáról fog szólni a macskaköves egynaposokon. Kiemelkednek a mezőnyből, de vajon lesz-e olyan, aki megszorongathatja őket?

A gyötrelmes E3 Saxo Classic 

Elérkeztünk az első húzósabbnak nevezhető pavés egynaposhoz, az E3 Saxo Classichoz. Ez a belga verseny korábban E3 Harelbeke néven futott - Harelbeke városához kötődik -, az úgynevezett Famand Ardennek régióban rendezik, dimbes-dombos, macskaköves részek tarkítják az általában 203 km körüli viadalt. Hiába a viszonylag rövid táv, ez egy nagyon kellemetlen egynapos, ugyanis a szűk utakon alig lehet elférni, meredek kaptatókon pedig szétszakad a mezőny, így aki nem helyezkedik jól a verseny elején, annak nehéz dolga lesz. Szokás ezt a versenyt párhuzamba állítani a Flandriai körversennyel, amely hosszabb ugyan, de hasonlóan embert próbáló.   

Az egynapos központja tehát Harelbeke városa, aminek a környékét szépen bejárja a mezőny, sok-sok kisebb emelkedővel tarkított részt kell megmászniuk. Ezeket általában falaknak hívjuk, azért, mert ugyan mindössze 1000-1500 méter hosszúak, de általában 8-10-15%-ak, közülük például a Taaienberg emelkedik ki (650 méter, akadnak 18%-os részei), amely a verseny rekorderének, Tom Boonennek volt a kedvence. Olyan ikonikus falak is szerepet kapnak, mint a Paterberg (400 méter, legnagyobb meredeksége 20%), illetve az Oude Kwaremont (2200 méter, legnagyobb meredeksége 11%). Az utolsó 20 km már teljesen sík, de addigra valószínűleg darabokban lesz a mezőny. 

A Jumbo-Visma másolja a taktikát

A verseny címvédője Wout van Aert és a Jumbo-Visma csapata. Tavaly óriási fölénnyel nyertek, köszönhetően annak, hogy két versenyzőjük, Van Aert és Laporte el tudott szakadni a mezőnytől, így egymás mellett tekerve értek a célba több, mint másfél perces előnnyel. Megsemmisítő siker volt, esélye sem volt a többi csapatnak, de idén jóval erősebb ellenfelek lesznek ott a viadalon, köztük Tadej Pogacar és a friss Milano - Sanremo győztes, Mathieu van der Poel. Azonban a Jumbo-Visma sem tétlenkedett, jóval komolyabb erőt képvisel a csapatuk, mint tavaly. 

Van Aert és Laporte mellett a tavalyi év Paris - Roubaix győztese, Dylan van Baarle is a keretben, aki az egyik legjobb pavés egynapos versenyző. Mellettük ott van a szezont kiválóan kezdő Tiesj Benoot, aki fontos egynaposokon szállított dobogós helyezéseket és győzelmeket. Ez négy olyan versenyző, akik önmagukban is képesek ilyen versenyeket nyerni, miközben még olyan segítőik vannak, mint Nathan Van Hooydonck, aki idén az egyik legjobb segítő és tempó menő a mezőnyben. A holland gárda így másolhatja a Quick Step korábbi taktikáját, amivel felváltja támadják a mezőnyt, ezzel uralták a belgák évekig a tavaszi klasszikusokat. 

Pogacar, Van Aert és Van der Poel, de melyikük nyerhet?

Az a Milano - Sanremón is látszott, hogy a hármas kiváló formában van, ha ők megindulnak, akkor jobbára csak Filippo Ganna tudta rájuk tenni a kereket. Tadej Pogacar a Paris - Nice magabiztos győzelme után megpróbálkozott mindennel az olasz egynaposon, de végül Mathieu van der Poel elementáris erejű támadására már ő sem tudott reagálni. A Milano - Sanremo viszont megmutatta, hogy senki sem olyan dinamikus ezeken a dombokon, mint ők, így két esetben nem közülük kerülhet ki a győztes: ha mindannyian buknak és feladják, vagy akkor, ha Van Aert úgy dönt, hogy a Jumbo-Visma valamelyik másik versenyzőjét támogatja. 

Minden más esetben közülük kerül ki a győztes, az esélyek kiegyenlítettek: Mathieu van der Poel (5.50), Wout van Aert (6.00) és Tadej Pogacar (6.50). A szlovén bizonyította, hogy tud pavén is versenyezni, de azért ilyen felületen jóval nagyobb tapasztalata van a másik két versenyzőnek. A sprint is a Van Aert - Van der Poel duónak kedvez, dinamikusabbak, mint a szlovén. Itt tényleg az adott napi forma dönthet, de nem szabad leírni Filippo Gannát sem. A Sanremón megmutatta, hogy kiváló formában van, igaz, hogy a pavé még nem a kedvenc terepe, de a testalkata ideális, hogy jól szerepeljen (19.00). 

Érdekes párosítás

Ha a head-to-head piacot elemezzük, akkor van egy furcsa párharc: Benoit Cosnefroy - Bob Jungels. Ez azért is meglepő, mert az E3 Saxo Classic sajátossága, hogy általában a nehezebb versenyzők szerepelnek jól, akik tudnak pavén menni, minimum 70 kg környékén mozognak. A macskaköves részek ugyanis technikai tudást és nagyobb testsúlyt követelnek, hogy ne rázza szét teljesen a versenyzőt a köves szekció. Nem hiába van az, hogy Paris - Roubaix-t is elvétve nyer 70 kg alatti, kisebb termetű versenyző. Benoit Cosnefroy dombos egynapos menő, aki 179 cm magas (ez még elég jó), viszont csak 65 kg, ami ilyen körülmények között kevés. 

Ifiként ugyan nem szerepelt rosszul pavés egynaposokon, de felnőttként még nem vett részt hasonló eseményen, nincsen tapasztalata, milyen a legjobbak tempója ilyen helyzetben, hogyan kell helyezkedni. Ez lesz az első versenye ilyen körülmények között. Bob Jungels ellenben egy rutinos pavés menő, ezen a versenyen korábban végzett már top5-ben, igaz, akkor még a Quick Step tagja volt. Azóta segítő lett, viszont Cosnefroy is csak harmadik vagy negyedik opció csapatában, ahogyan Jungels. A luxemburgi tavaly egy Tour de France etapon bizonyította, még mindig képes nagy sikerekre, idén is eléggé jól kezdte az évet, szerintünk kissé elmérték a párosítás szorzóit. 

A cikkben közölt oddsok a(z) bet365 fogadóirodától származnak és a következő időpontban voltak érvényesek: 2023 március 23. 10:18 UTC.