Ebben így még mindig van érték?

Az argentin labdarúgó bajnokságban kezdenek körvonalazódni az erőviszonyok, vannak csapatok, akik búcsúztak a kontinens kupaküzdelmeitől, így végre csak a bajnokságra koncentrálhatnak. Ez segítheti őket?

Bekezdett a Gimnasia

Diego Maradona egykori csapattársa, Néstor Gorosito vette át tavaly a Gimnasia La Plata együttesének irányítását. Óriási elvárások vele kapcsolatban nem voltak, hiszen megbukott Spanyolország, River Plate kispadjáról is mennie kellett a klub egykori klasszisának. Úgy tűnik, hogy a Gimnasiával találta meg a számításait, ugyanis a klub a második helyen áll a bajnokságban, nem érintette őket a Copa Sudamericana vagy Libertadores okozta terhelés. 

Villámrajtot vettek, sorra nyerték a mérkőzéseket, pedig argentin mércével nézve is ez egy kis klub, kevésbé ismert játékosok alkotják a keretet, nincsen óriási fiatal tehetség vagy egykori klasszis rutinos róka. Tényleg csapatként funkcionálnak, fizikális játékot játszanak, sok fejpárbajt nyernek, kontrákra építenek, viszonylag keveset birtokolják a labdát, de ehhez mérten sok helyzetet dolgoznak ki és jó arányban értékesítik őket. 

A liga egyik legjobb formában lévő játékosa Brahian Alemán, aki mind a támadójáték, mint a védekezésből támadásba (és fordítva) történet átmenet fontos láncszeme. Sok kulcspasszot oszt ki (ligában a legtöbbet), jól ugratja ki a támadókat, ami elengedhetetlen egy kontrákra építő csapatnál. Hiába támadó középpályás, nem fél szabálytalankodni, ellenfél térfelén sokszor megakadályozza, hogy gyorsindításokkal zavarba hozzák a Gimnasia védelmét (harmadik legkevesebb gólt kapták a bajnokságban). 

Megint a Colón

Volt már szó korábban a Colón de Santa Fe együtteséről, akik ugyan a Libertadores-kupában egy ideig meneteltek, de a nyolcaddöntőre elfogyott a lendület, kiestek, de ez közben a bajnoki versenyfutásba került. Sorra kapták a pofonokat, érződött, hogy hiába vannak olyan nagy tehetségeik, mint Facundo Farías, illetve olyan, korábban nagy tehetségeknek kikiáltott, mostanra inkább csak egykori reménységnek titulált játékosuk, mint Mauro Formica, ez a keret karcsú a kettős harchoz. 

Leginkább támadósorban fogytak el, ugyanis a bajnokságban félelmetesen kevés helyzetet dolgoznak ki, meccsenként alig hármat. Ezek után nem meglepő, ha mindössze hat találatuk van, idegenbeli helyzet még tragikusabb, jó, ha egy kaput eltaláló lövést fel tudnak mutatni. Ezek után a lelkesen futballozó Gimnasia számára ez egy kötelező győzelem, okkal kezdett el csökkenni a szorzójuk.