A Hertha legutóbbi két alkalommal döntetlent játszott hazai pályán a Bayern München ellen. Dárdai Pál és csapata most is hasonló bravúrra készül, ha lehet azt mondani, adottak is hozzá a feltételek, elfigyelve a berliniek formáját.
Hertha: Beérett Dárdai munkája
Volt, hogy piedesztálra emelték, volt hogy a mélybe taszították, de Dárdai Pál a nagy hullámvölgyek közepette sem adta fel az elképzeléseit. Voltak minimális változtatások, de mostanra kezd beérni a hosszú évek munkája. A szezon kezdetén a három belső védős stratégiában gondolkozott a magyar szakember. Első két mérkőzésen sikeres is volt az új taktikai hadrend. A változtatást és az egykori 4-2-3-1-es felálláshoz való visszanyúlást a kényszer szülte, mivel Jordan Torunarigha megsérült. Őt tekintik a német szaklapok Jerome Boateng berlini megfelelőjének. A fiatal középhátvéd igazi energiabomba hátul, fizikai fölénye mellett jól kamatoztatja a gyorsaságát is.
Hiánya azonnal érzékelhető volt. A Wolfsburg ellen sérült meg, amíg pályán volt, nem kapott gólt a csapata, azóta viszont már hetet. Komoly érvágás volt a Torunarigha mellett szereplő Rekik sérülése is, őt a Schalke ellen veszítette el a berlini klub. Irányította a védelmet, osztogatta a labdákat. Werder Bremen ellen térhetett vissza, de a két középső védős rendszerben azért megmutatkoztak a hiányosságai. Visszatérve a gelsenkircheni találkozóra, szépen kirajzolódott a mérkőzés elején a három belső védő és a széleken feltolt játékosok. Nemcsak a védelemben, de a középpályán is távol helyezkedtek egymástól a Hertha játékosai, ahogyan a képen is látható.
Ezzel próbálták széthúzni a pályát, hogy több mozgásra kényszerítsék a Schalke támadóit, így könnyebben a védelmük mögé kerülhessenek. Rendre van egy visszalépő középpályás, aki a két zóna között mozog, ezzel biztosítva egy negyedik embert a védelemben passzolgatók számára, akit be tudnak vonni a játékba. Jól látszik, hogy ez a rendszer volt elsősorban begyakorolva az alapozás során, ami kiválóan is működött a szezon elején.
Azóta újból a már említett 4-2-3-1 a felállásuk, amivel 2016-ban is játszottak. Az egy erősen defenzív taktikára épült, mely lassú építkezést biztosított a Hertha számára. Torunarigha és Rekik sérülései miatt kényszerből Lustenbergert vonta vissza a középpályáról a védelembe Dárdai Pál. A háromvédős rendszer feladásával megszűnt a hátsó stabilitás, hiába a két védekező középpályás, sokkal több gólt kap a Hertha, ami a Bayern ellen nem jó ómen.
Az öt középpályás miatt a pálya közepére tevődik át a szélekről a Hertha támadásépítése. Ez már régebben is jellemezte Dárdai csapatait. Nehezebb és erőlködőbb a támadások indítása, amit a tömörülő müncheni középpálya tovább fog nehezíteni. A védekezés elsősorban emberfogásra épül. Az ellenfél játékosait a középpályán túlhaladva veszik fel, ezzel megteremtve az egy az egy elleni helyzeteket. Nincsen felesleges presszing, mélyen védekezik a Hertha. Nehéz mögéjük kerülni, jobban fekszik az olyan csapatoknak a játékuk, akik az egyéni képességekre építenek.
Támadásban fontos még kiemelni Ibisevic folyamatos munkáját, aki mind a védekezésből, mind az offenzív játékból kiveszi a részét. Ő az egyik legrutinosabb Bundesliga támadó, igaz nem a hatékonyságáról volt híres régebben sem, viszont tökéletesen beleillik a Dárdai által megálmodott rendszerbe. Ibisevic jól kamatoztatja rutinját, de a Bayern védelme ellen ő is megszenvedhet. Dárdainak komoly problémát okozhat a kezdő összeállításnál a sok sérült. A kapus Jarstein játéka is bizonytalan, védelemből is lesznek hiányzók. Kényszer megoldások lesznek a hazaiaknál, ami gondot okozhat a mérkőzés folyamán.
Bayern München: Túl szép kezdés?
Gyakorlatilag három rangadót nyert meg viszonylag simán az új edzőjével a Bayern München. A jó kezdés magabiztossá tette a bajorokat, talán túlzottan is. Niko Kovac kicsit túlzásba esett a rotációt illetően, sokan pihenőt kaptak, ez is vezethetett a pontvesztéshez hazai pályán az Augsburg ellenében. Arra viszont mérget vehetünk, hogy a Hertha ellen jóval felkészültebb és összeszedettebb lesz a címvédő. A horvát tréner eddig háromféle taktikai felállást próbált ki, ebből az egyik a Leverkusen ellen használt 4-2-3-1, hasonlóan Dárdai Herthájához.
Labdabirtoklásnál ez a rendszer módosul, mivel körbeölelik az ellenfél védelmét és kvázi cicáznak velük. Körbepasszolják az ellenfelet, keresve az üres területeket. Ha ez nem jön össze, akkor a szélekről érkezik a beadás, keresve Lewandowskit. A képen is látszik, hogy fojtogató passzjáték mellett van egy mélységi irányítója is a Kovacnak, aki általában Thiago. A spanyol, illetve Boateng próbálkozik váratlan passzokkal a középen helyezkedő 4-5 játékos irányába.
Támadásnál fontosak a kimozgások is, amit Lewandowski vagy Gnabry végez. Másik fegyvere Kovac csapatának, hogy a széleken megteremtsék a létszámfölényes szituációkat. Jobbon a Kimmich - Robben páros, baloldalon pedig a Alaba - Ribéry / Gnabry próbálkozik ezzel. Ilyenkor egy védőre két támadó jut, olykor besegít nekik egy középpályás is (Tolisso vagy a fellépő Thiago), ezzel könnyedén a védelem mögé tudnak kerülni, ahonnét jöhet a beívelés vagy épp az aktuális labdás játékos jó pozícióból befejezheti az akciót. A horvát tréner egyik specialitása a pálya középen történő visszatámadás az elvesztett labdák után. Ilyenkor a középen helyezkedő 3-4 játékos egyből presszinget alkalmaz, hozzájuk csatlakoznak a szélekről belépő csapattársaik, így megszerezve a labdát majd újabb helyzetet alakítanak ki.
A másik letámadási séma a passzsávok elzárása, amiben szintén élen jár a bajor klub. Az ellenfél támadásépítéseinél nem az aktuális labdás játékost támadják le, hanem a lehetséges passzolási lehetőségeit próbálják szűkíteni. Ezzel felívelésekre kényszerítik az ellenfelet, ami után jóval könnyebb számukra a labdaszerzés. A gyors és hatékony labdaszerzési módszereknek hála, Guardiola-érát idézi a labdatartási rátája a Bayern Münchennek. Öt forduló után közel vannak a 65%-hoz és a passzolási hatékonyságuk is elképesztő (87,1%). Sokan szidták a spanyol trénert, hogy az unalmas sokpasszos focit erőlteti a bajorokkal. Kovac csapata közelében van az egykori Pep-korszaknak, magasan vezetik a rövid lapos passzok ranglistáját is, akkor Kovac rendszere is unalmas lenne?
Pontot szerez a Hertha?
Ha lehet azt mondani, jót tett a bajor klubnak az edzőváltás, mert Kovac meghozta a fiatalos erőt a csapathoz. A keret is minőségi és egyelőre fel sem tűnik a generációváltás. Kovac tehát rotálhat bőven, minden posztra vannak bőven minőségi játékosai, ami egy ilyen kettős terhelés alkalmával jól jön. A Herthánál már nem beszélhetünk ilyenről, mivel egy vagy két játékos kiválása is komoly fejtörést okoz Dárdai Pálnak. Hát még ha háromról beszélünk! A sok sérült felülírhatja a berliniek defenzív stratégiáját. Az látszik, hogy ugyan az emberfogás hasznos lehet a vendégek ellen, de a négyvédős rendszert könnyedén feltörheti majd a Bayern.
Ibisevic elől nehezen fog majd Süle és Boateng szorításában érvényesülni, így elsősorban a pontrúgások után lehet esélye a hazaiaknak. A Hertha pálya középére összpontosuló labdafelhozatalait a vendégek rendre blokkolni fogják, ezért sok lehet a labdavesztés a félpálya környékén. Szerencsére Dárdai taktikájának egyik specialitása a tömörülés, így azért kiütéses vendég siker nincsen benne a találkozóban. A pontszerzés már egy másik lapra tartozik, mert a jelenlegi bajor támadószekcióban bármikor benne van 1-2 gól és a hazaiakban nincs meg ugyanez. A hazaiak szorzója ennek fényében nagyon kedvező. Minden azon múlik majd, hogy mennyi idő elteltével tudja feltörni a vendég csapat Dárdaiék védelmét. Annyi pozitívum lehet a mérkőzés előtt, hogy tavaly a Hertha idegenben nagyon elverte Kovac akkori csapatát, az Eintracht Frankfurtot.
