Fenerbahce - Olympiakos: Kiszámíthatatlan derbi

Az Euroliga csütörtöki programjának legnagyobb rangadója, ahol a tavalyi döntős Olympiakos az idén végső győzelemre törő Fenerbahce otthonába látogat.

Fenerbahce: Hatékony volt az erősítés

Dimitrios Itoudis vezetésével tavaly kiválóan kezdett a Fenerbahce, azt gondoltuk, ők lesznek az Euroliga végső győztese, majd jöttek a sérülések, utána pedig már csak árnyéka volt a játékuk a korábbiakhoz képest. A vezetőség nyáron lecserélte a keret felét, elküldte azokat, akik nem teljesítettek megfelelően, majd alaposan megerősítette a gárdát azzal a céllal, hogy idén megnyerik a sorozatot. A keret annyira erős, hogy még a cserék is valószínűleg a középmezőnybe vezetnék a török gárdát, de vajon végig kitart a jó forma?

A szezont ugyanis jól kezdték, de az első igazán komoly erőfelmérő csak most következik. Amikor simán legyőzték a Panathiniakost, akkor a görögök még egy épülő csapatnak számítottak, de az ASVEL vagy Bayern München elleni sikerek sem mutatták meg, milyen lehetőség rejlik ebben a gárdában. Ehhez olyan mérkőzések kellenek, mint az Olympiakos elleni, az igazi erőfelmérő. A periméteren elképesztően erős a Fenerbahce, de a palánk alatt sincs panasz a játékosokra, mind védekezésben, mind támadásban kiemelkedőek. 

A Fenerbahce ereje nem a játék hatékonyságában rejlik, hanem a gyors kosárlabdában és a kiemelkedő volumenben, rengeteg dobással próbálkoznak, így lényegtelen, hogy dobási hatékonyságot tekintve csak középmezőnyben vannak, hiszen akkora a volumen, amivel az ellenfelek nem veszik fel a versenyt. Hiába tripláznak egyes csapatok 40% felett, míg a Fenerbahce csak 36,8%-al, nekik meccsenként van 12-13 bedobott triplájuk, míg a riválisoknak 7-9, ez így már rögtön 10-15 pontos különbség. 

Olympiakos: Van még munka a csapattal

Eddig egyáltalán nem győzött meg az Olympiakos, pedig azt gondoltuk, hogy Georgios Bartzokas mester megoldja majd a Sloukas és Vezenkov távozásával keletkező űrt, hiszen a csapat játéka nem az egyéni képességekre épült, hanem a kohézióra és a megfelelő taktikára, az említett játékosok csak a rendszer haszonélvezői voltak. A rendszer ugyan nem változott, viszont a hatékonyságon érződik Vezenkov távozása, aki okkal került az NBA-be, elit triplázó. Az általa hozott 15-20 pontot, az gyakorlatilag nulla leütésből és csak catch and shoot dobásokból, nagyon nehéz pótolni. 

Itt mutatkozik meg Vezenkov nagysága, ugyanis a bolgár játékos üres területekbe való mozgása jelentette azt, hogy mindig volt tiszta dobóhelyzet, viszont ezek most nincsenek meg. Olyan hot runokra, amiket tavaly csináltak az alapszakaszban, szintén nem képesek, döcög a szekér. A dobási hatékonyság pocsék, a volumen ugyan hasonlóan nagy, mint a Fenerbahcénál, viszont közel sem dobnak úgy, mint a törökök. Ettől függetlenül nem a hazai sikerben látjuk az értéket, hanem a dobott pontokban. Egy pörgős meccsen két ilyen csapat, amely ennyi dobást vállal, könnyedén összehozhat rosszabb hatékonyság mellett is 155-160 pontot.