Genoa - Sampdoria: Genova derbije, melyet egy világítótoronyról neveztek el

Róma, Milánó és Torinó kerül általában a figyelem középpontjába Olaszországban, ha rangadókról van szó. Genova városáról keveset beszélnek, klubjaik sikerkorszaka már rég elmúlt. Miért nevezik ezt a derbit Lanterna di Genovának és miért hívta Marcelo Lippi a legbarátságosabb rangadónak? 

Lanterna di Genova

Kezdjük a földrajzzal, miszerint Genova egy kikötőváros. A Földközi-tenger egyik legfontosabb kikötője, itt helyezkedik el a La Lanterna, azaz a világ legrégebb óta működő világítótornya. A városnak sokáig egyetlen klubja volt, mely egyben Olaszország egyik legrégebbi csapata is (1893-ban alapították). A Genoa világháborúkat megelőzően az ország egyik legsikeresebb klubja volt, több bajnoki címet szereztek. 

A város másik gárdája, a Sampdoria viszont egy mondhatni újgenerációs klub, hiszen a világháborút követően alapították (1946), ez pedig már rögtön feszültséget szült a felek között. A Genoa ugyanis úgy tartotta, hogy csak ők képviselik a várost, korábban rendkívül sikeresek voltak, idő kérdése, hogy visszataláljanak erre az ösvényre. A Sampdoria viszont a megújulást képviselte, övék a jövő, legalábbis úgy gondolták. 

Ebből már jól látható, hogy 1946-ig nem is rendeztek városi derbit Genovában. Különleges, mikor két városi riválisból az egyik, csak fél évszázaddal később alakul, az pedig ennél is furcsább, hogy hiába van némi feszültség a klubok között, mégsincs olyan összetűzés, mint mondjuk Görögországban vagy Franciaországban. A Genoa szurkolók mondhatni a város középpontját képviselik, Genova belvárosát, míg a Sampdoria inkább a külvárosiak csapata, ez is adhatna okot az összetűzésre. 

Ahelyett, hogy mérkőzések előtt fizikális atrocitásra kerülne sor, inkább molinókon üzennek, míg a másik mód, hogy kifejezzék a csapatuk iránti szimpátiájukat, hogy hangosan énekelnek, gyakorlatilag egy énekverseny van ilyenkor a két szurkolói csoport között. A derbik hangulatára így nem lehet panasz, ráadásul a fanatikusok eléggé kreatív módon tréfálják meg egymást, ha transzparensekről, esetleg más egyéb csínytevésekről van szó. 

Mondhatni, ez egy olyan rangadó, amilyennek a foci derbiknek kéne lennie. A labdarúgás játék, viszont ezt már olykor véresen komolyan veszik, előfordul, hogy szurkolók rántanak fegyvert és lövik le a riválist. A Genoa - Sampdoria esetében nincsen ilyen, tényleg próbálják humorosra venni az összetűzést, kreatív módon felülemelkedni a másikon, talán pont erről kéne szólnia a rivalizálásoknak. 

Sampdoria - Genoa (1:2): A képeslap

Az 1970-es évekig a Genoa volt az erősebb klub, majd a Sampdoria nemcsak a párharc, de a '90-as évekre Olaszország egyik legjobbjává vált. Az utolsó Genoa siker 1978-ban volt, gyakorlatilag 12 év telt el, mire újból nyerni tudtak. Egészen 1990. november 25-ig kellett várni, amikor a Sampdoria vezette a bajnokságot. Mindkét klub keretében voltak klasszisok, míg a Sampdoriában Gianluca Vialli, Roberto Mancini, Toninho Cerezo, Giuseppe Dossena, Srecko Katanec, Pietro Vierchowod és Aleksey Mikhaylichenko, addig a Genoánál Fulvio Colovatti, Stefano Eranio, Branco, Carlos Aguilera és Tomas Skuhravy rúgták a bőrt. 

A játék minőségére nem lehetett panasz, Eranio révén a Genoa szerzett vezetést, de Vialli góljával egyenlített a Sampdoria. Az a Sampdoria, aki akkor még véretlen volt a bajnokságban. A mérkőzés hajrájához közelítve jött Branco szabadrúgásból elért gólja, ezzel pedig megszakadt a Genoa rossz sorozata a rivális ellen, ráadásul a Sampdoria bajnoki veretlenségének is lőttek. A mérkőzés pikantériája, hogy a szezon végén a Sampdoria megnyerte az első bajnoki címét. A Genoa természetesen nem felejtkezett meg Branco góljáról, karácsonyi képeslapot küldtek az ünnepekre a Sampdoriának (szurkolóknak), melyen Branco győztes találata volt, ezzel kívántak kellemes ünnepeket. 

Majmozás és az a bizonyos videó

Az olasz futball egyik legnagyobb átverése volt, amikor 1983-ban a Genoa leigazolta a Vasco da Gama brazil játékosát, Eloit. A középpályást korábban az olaszoktól nem látta senki sem pályára lépni, viszont láttak róla egy kiválóan megszerkesztett videót, mely alapján azt hitték, itt a következő Zico vagy Platini. Kifizettek érte egy csomó pénzt, Genovában nagy várakozás volt, majd óriási kudarc Eloi játéka. Ezt természetesen nem hagyhatták a Sampdoria drukkerei sem, ezért az 1983-as téli mérkőzésre két Sampdoria mezes szurkoló a pályára kísért egy majmot, amin egy Genoa mez volt, rajta Eloi mezszáma. 

A temetés és összefogás

A 2011-es bajnoki szezonban a Sampdoria kiesésre állt, így kellett az ősi riválissal rangadót játszania. Minden pontra szükségük volt, de a Genoa szerzett vezetést a mérkőzésen. Azonban 20 perccel később a Sampdoria egyenlített, de a mérkőzés 97. percében, Mauro Boselli rúgott gólt, ezzel a Genoa nyert, míg a Sampdoria ennek a vereségnek köszönhetően, kiesett a bajnokságból. Nem sokkal később a város utcáit 30 ezer Genoa fanatikus lepte el, megindult a gyászmenet, egy Sampdoria színek által díszített koporsót vittek. Ezzel egyértelműen új szintre emelték egymás zrikálását. 

A legszomorúbb mérkőzést 2018-ban rendezték, amikor a Morandi-híd összeomlott Genovában, 43 ember hunyt el a tragédiában. Az egész város megtört, temetésen megjelentek a két klub játékosai, míg az első egymás elleni derbin megpróbáltak méltó megemlékezést bemutatni a szurkolók és a csapatok a tragédia áldozatainak tiszteletére. Itt látszott, hogy ez olyan két klub, amely nem kedveli egymást, de a bajban bármikor összefognak.