Jöhet az első komoly hegyi szakasz az idei Tour de France-on!

Halad Franciaország közepe felé a peloton, de vajon ki nyerheti a hatodik etapot? 

Kinek kell a sárga trikó?

Természetesen valamilyen módon mindenki vágyik rá a mezőnyből, ugyanakkor nem mindegy az összetett esélyeseknek, hogy mikor "jutnak hozzá". Sokan úgy vélik, nem jó a verseny kezdetétől őrizni az első helyet, hiszen folyamatosan fárasztjuk a csapatunkat, kontrollálni kell az eseményeket, ami az első helyezettből is sokat kivehet. A Jumbo-Visma az első pár etapon bizonyította, hogy maximálisan képes irányítani a mezőnyt, hegyeken is dominálnak, de kell-e Primoz Roglicnak a sárga trikó ilyen korán? Tanult-e a Giro d'Italián elkövetett hibájából és a Vuelta-győztes szlovént látjuk-e az idei Tour de France-on?

A hatodik szakasz a hegyi befutóról szól, de ez keményebbnek ígérkezik, mint a negyedik etap vége. Az össztáv 191 km, amiből az első 155 km szinte sík. A gondok innentől kezdődnek, hiszen az utolsó 36 km-en belül szinte folyamatosan emelkedni fog az út. Kezdenek a Col des Mourezes emelkedőjével, mely 6,1 km hosszú és 4,8%. Ez a bemelegítés, majd egy fennsík után jön az első kategóriás Col de la Lusette (11,7 km és 7,3%).

Ez már a mezőny nagyobb részének nem fog ízleni. Az emelkedő az utolsó 2-3 km-en belül válik kifejezetten kényelmetlenné, amikor 10% fölé kúszik a meredekség. Amint felérnek, még mindig lesz hátra 14 km, jól kell az erővel sáfárkodni, ugyanis egy kisebb lejtmenet után következik a Mont Aigoual. A "hegyi befutó" mindössze 8,3 km és 4%, elvileg egy Formolo-szintű versenyzőnek is bírnia kéne, de az előtte lévő majd 20 km-es hegymenet teszi ezt a szakaszt igazán nehézzé. Ez a kitartásról szól, tökéletes energiabeosztásról.

Ezért is fontos, hogy kinek kell a sárga trikó? Itt könnyedén leadhatja bárki, minden szó nélkül, még a Jumbo-Vismának sem kell kockáztatni, kényelmes előnnyel elengedhetnek egy szökést, de nem valószínű, hogy a Quintana, López vagy Pogacar típusú versenyzők örülnének, ha itt hazaérne egy szökés. Ez egy potenciális lehetőség, ahol megszorongathatják a Roglic - Bernal párost még a verseny elején. 

Elrontották az egészet

Véleményem szerint nagy hiba volt, hogy nem a Col de la Lusette a befutó helyszíne. Azzal lehetett volna nehezíteni, hiszen ki az a versenyző, aki bevállalja, hogy majd 15 km-rel a vége előtt megszökik úgy, hogy egy lankás majd kissé emelkedős részen kell mennie? Ahhoz olyan tempó kell a végjátékban, mint Wout van Aertnak van ilyen terepen, hogy megérje előtte a szökés. Alaphilippe, esetleg Roglic lenne képes erre, nekik viszont nem biztos, hogy ilyen korán megéri támadni. 

Öngyilkosság ezen a szakaszon 18-20 km-rel a vége előtt támadni, ugyanis utána jöhet a Dumoulin - Kuss - Roglic vonat (esetleg van Aert, ha eddig bírja), akik ellen képtelenség megtartani a kicsikart minimális előnyt ilyen terepen. Ez már eleve sokakat elijeszthet, esetleg Pogacar, Landa és López lehetnek annyira bevállalósak, hogy megpróbálkoznak egy ilyen támadással. A Mitchelton-Scott ráadásul hiába próbálja majd védeni a trikót, ehhez a csapatuk kevés, pedig ott van Chaves és Nieve is, Jumbo-Visma átveszi tőlük a kontrollt.

Mindezek miatt a head-to-head piac felé fordulunk, azt próbáljuk kitalálni, hogy ki az, akit kiszórhat ez a 25 km-es hegymenet? Az egyik ötlet kicsit erősnek tűnhet, de Thibaut Pinot a bukása óta nincsen jó állapotban, elmondása alapján az első napok közel sem voltak ideálisak számára. Napi 2-3 órát töltött a sérülései gyógyításával, folyamatosan dolgoznak az FDJ orvosai, hogy a lehető legjobb állapotban legyen Pinot. A 4. szakasz ugyan bizakodásra adott okot, de még messze a vége, Pinot messze van a 100%-os állapottól. 

Ellenfele az a Mikel Landa, aki eddig sokat nem mutatott, sérüléssel bajlódott a francia körverseny előtt. A spanyol szorzója 2.40, ami egészen kecsegtető, minden azon múlik majd, hogy Landa mennyire lesz agresszív, illetve Pinot állapota mennyit javult. A másik érdekes párosítás, az a Bauke Mollema vs Rigoberto Urán. Ez papíron sima Mollema lenne, hiszen a szakasz vége kedvez neki, azonban a Col de la Lusette nem feltétlenül. 

Okcitánon az egyetlen komoly hegyen kapott 1 percet, Lombardián címvédőként úgy lett negyedik, hogy a végére elkészült az erejével. Látszólag nincsen jó állapotban, negyedik szakaszon is hátul gumizott, neki az ilyen hosszú meredek emelkedők még csúcsformában sem feltétlenül kedvezőek. Urán esete kicsit más, idén semmit se mutatott, viszont egyet érdemes tudni róla: ő a háromheteseken stabilan tudja a top10-et az elmúlt években. 

Ha nincsen nagyobb bukása vagy valami gondja, akkor teszi végig a kereket a legjobbakra. Ne várjunk tőle kiemelkedő támadásokat, megbízható versenyző, akinek valószínűleg ez az utolsó esélye egy jó szereplésre. Nem hozza zavarba a Col de la Lusette típusú emelkedő sem, ugyanakkor a kevésbé meredek emelkedőkön is képes jó teljesítményre. Ha minden ideális nála, akkor képes megérkezni a legjobbakkal, míg Mollemának gondot jelenthet ez a 25 km-es hegymenet. 

Nap meglepetése: Miguel Ángel López számára feküdhet egy ilyen szakasz. Ő képes hosszabb támadásokra, már az elmúlt szakaszokon is mozgolódott a kis kolumbiai, többször is Roglic mellett helyezkedett a 4. etap utolsó 1000-1500 méterén. A tavalyi Vueltán is szökött az elején, rajta is volt a piros trikó! Neki is az lehet a gond, hogy hosszú az utolsó 13-14 km, de egy dobogós helyezés vele kapcsolatban már nem tűnik rossz elgondolásnak 9.00-es szorzóért.