Lekerült a teher Duplantis válláról?

A történelem legjobb rúdugrója, világ és olimpiai bajnok arany nélkül? Minden Armand „Mondo” Duplantisról szólt az elmúlt egy év során rúdugrásban, de most már nem ártana nyernie egy világversenyt, nem?

Óriási teher

A svéd klasszis még mindig csak 21 éves, de már a sportág legnagyobbjai között emlegetik, sokan csak papírformaként tekintenek a győzelmére (1.10). Armand Duplantis óriási favorit, de őszinte leszek: ha nem nyert volna diszkoszvetésben Svédországnak aranyérmet Daniel Ståhl, akkor nem írnék ilyen „nyugodtan” róla. A svéd versenyzőkön óriási volt a nyomás, mert érmet nem szereztek az atlétikai számok kezdetéig, Sarah Sjöström formán kívül volt úszásban, de diszkoszban érvényesült a papírforma.

Óriási volt az öröm, de érhető, mert nagy nyomás alatt volt Duplantis és Ståhl, szinte folyamatosan arról beszélt a svéd sajtó, hogy két aranyérem biztos (ideje lenne nyerni), míg a két sportoló arról, hogy nehéz ezt az elvárást kezelni. Duplantis majdnem hibázott a selejtezőben 5,50 méteren. Most felszabadult lehet, ugyanakkor a saját számát még mindig nem nyerte meg. Ez szinte már minimális elvárás, formája alapján még a világcsúcs sem elképzelhetetlen, de egyelőre szerezze meg az első helyet, ami kötelező, tekintve, hogy idén egyedüliként tudott 6 méter feletti ugrani (stabilan). 

Mi a helyzet a francia szupersztárral?

Renaud Lavillenie berobbant 2010-ben, majd sorra nyerte a versenyeket, azt gondolhattuk, elérkezett a franciák korszaka rúdugrásban. Lavillenie azonban az elmúlt 4-5 évben nem tudott világversenyt nyerni szabadtéren, most már inkább tekintenek rá mentorként, mintsem potenciális riválisként. Annál is inkább, mert a felkészülés során megsérült a bokája. Lehetséges ennek is betudható, de nehézkesen indult számára a selejtező, 5,50 méteren rontott kétszer is.

A francia versenyző engem nem győzött meg - hogy az éremért harcban lehet -, ellenben nekem úgy tűnik, hogy Chris Nilsen lehet az igazi kihívója Duplantisnak (Sam Kendricks távollétében, aki koronavírusos lett). Ahogyan Lavillenie, úgy Nilsen is többször ugrott 5,90 felett – ennyi valószínűleg kellhet az ezüstéremhez -, én jóval stabilabbnak éreztem az amerikai versenyzőt, egykori olimpiai bronzérmes, Derek Miles edzi őt.

Ha meglepetés érmesre pályázunk, akkor véleményem szerint két olyan ugróra érdemes figyelni, akik a régióból származnak, jó formának örvendenek és a selejtezőben is jól teljesítettek: Kurtis Marschall (dobogón végez: 7.50) és Ej Obiena (3.25). Esetleg még a rutinos Piotr Lisek, aki lehet nem képes jelenleg 5,90 centiméteres ugrásra, de kiváló versenyzőalkat, valahogy mindig elhoz egy érmet az aktuális világversenyről (3.50): elmúlt három szabadtéri vb-n rendre érmet szerzett.