Paris - Roubaix: Lehet-e esélye a Quick Stepnek?

Rendhagyó módon egyáltalán nem foglalkozunk azzal, hogy ki nyerheti a Paris - Roubaix klasszikus egynapost, inkább azzal, hogy egy adott csapat versenyzői hogyan szerepelhetnek. Miért annyira fontos a Quick Step teljesítménye ezen a versenyen?

Mire elég Lefevere tudása?

Patrick Lefevere a valaha volt legjobb menedzser a kerékpársportban. A belga szakember 1979 óta háttéremberként dolgozik - korábban versenyző volt -, statisztikák is bizonyítják, hogy tényleg ő a legjobb. Hogy el tudjuk helyezni a sikereit, Marc Madiot (Valter Attila korábbi főnöke) és Eusebio Unzue két legendás szakvezető, de összesen is csak minimálisan szereztek több pontot pályafutásuk alatt, mint Lefevere egymaga. Az elképesztő sikerekből csak kettőt emelnénk ki: 11 Flandriai körversenyt nyert versenyzőivel, de a világ legnehezebb egynaposán, a Paris - Roubaix-n 13 alkalommal nyertek Lefevere fiai. 

Vannak szakvezetők, akik egész életükben egy-egy ilyen nagy sikerről álmodoznak, míg Lefevere halomra nyerte magát, de nem kényelmesedett el. Akkor viszont miért nem jó idén a macskaköves egynaposokon a csapata? A Quick Step ugyanis már nem dominálja ezeket a versenyeket, helyette a Jumbo-Visma, illetve Tadej Pogacar és Mathieu van der Poel. A jelenlegi mezőnyt tekintve, Lefevere most egy közepes erősségű csapattal küzd, akik láthatólag nincsenek formában. Volt már ilyen pályafutása, de egy biztos, nála kevesen ismerik jobban a Roubaix-t.

A következő elképesztő statisztika vele kapcsolatban, hogy az elmúlt 30 évben, mindössze egyetlen olyan Roubaix volt, ahol Patrick Lefevere versenyzője nem végzett top10-ben, akkor Tom Boonen feladta a 2011-es versenyt, pedig győzelmi esélyekkel érkezett. 

Ha minimum volt két kicsivel jobb képességű bringása pavéra, akkor legyenek ők bármilyen rossz formában, valahogy akkor is összehozott velük egy top10-es helyezést, mint ahogyan tavaly is Yves Lampaert segítségével. A realitás jelenleg az, hogy a Jumbo-Visma mellett, Mathieu van der Poel, Stefan Küng és esetleg Filippo Ganna pályázhat az idei Paris - Roubaix győzelmére, de Lefevere most sem adta fel. Tisztában van vele, hogy megfelelő taktikával eredményt érhet el, ahogyan tette azt a Flandriai körversenyen, amikor unortodox taktikával már 100 km-rel a cél előtt előre küldte a legjobbjait, ennek köszönhetően végzett végül Kasper Agreen 7. helyen, pedig idén formán kívül van a dán óriás. 

Lampaert, mint a Quick Step megmentője?

Amikor azt nézzük, hogy a jelenlegi Quick Stepből ki az, aki odaérhet a top10-be, megmentve ezzel a csapat pavés szezonját - idén már ez is siker -, akkor azért sok opció nincsen. Davide Ballerini, Tim Declercq, Bert Van Lerberghe és Florian Sénéchal segítők. Esetleg utóbbi okozhatna meglepetést, de ő már inkább sprintek felvezetője, mintsem pavés egynapos menő. A három érdekes szereplő, Kasper Asgreen, Tim Merlier és Yves Lampaert.

Elvileg Asgreen van közülük a legjobb formában, azt viszont nem árt tudni, hogy neki elvileg feküdhetne a Roubaix, hiszen nagy testalkat, masszív, bírja a kemény etapokat és a macskaköveket, de még sosem ment jól ezen a versenyen. Tim Merlier sprinter, viszont cyclocross versenyző is, aki szereti a pavékat, nagyobb testalkat, aki jól szerepelhetne ilyen egynaposon - nem véletlenül indítják -, de valószínűleg egy korai szökésben számítanak inkább rá, ráadásul neki nem igazán fekszenek az igazán hosszú versenyek, általában 30-40. hely környékén szokott megérkezni. 

Yves Lampaert az a bringás, aki képes és tud szenvedni, bírja az igazán kemény egynaposokat, többször végzett a Paris - Roubaix-n top10-ben. Egyben ő a meglepetések versenyzője is, hiszen amikor nem várnád, akkor a semmiből szakaszokat nyer (Tour de France prológ tavaly, Vuelta Espana szökés stb.), jó érzéke van a szökésekhez, pár hete majdnem a sprinterek előtt De Pannét nyert. Érezhetően olyan, mintha csak erre a versenyre jegelték volna, tavaly nem sokon múlt a dobogós helyezése, de egy néző megakadályozta benne. A belga lapokban beszélt az idei versenyről is:

Változtatni fogunk a taktikánkon. A korábbi években mindig mi irányítottunk, szóval most nem. Hasonlóan csináljuk, mint a Flandrián. A Paris-Roubaix egy olyan verseny, amely a legjobban illik hozzám. Szeretek macskakövön versenyezni. A Roubaix-n nem mindig a legerősebb versenyző nyer.

Lampaert pedig kiváló taktikus, ezt bizonyította a De Pannén is idén, ahol elsőre sokan kritizálták, hogy nem indult meg korábban a sprinterek ellen, de így is majdnem legyőzte őket a surranópályán. Most annyit várunk tőle, hogy végezzen a top10-ben.