Sydney Darts Masters: Ausztrál gála, ausztrál sikerek?

Simon Whitlock 

A World Series of Darts második állomását Sydney-ben rendezik meg augusztus 29-31. között, a PDC szövetség égisze alatt. A főverseny összdíjazása 73000 font.

Ez amolyan gálaverseny hivatalos keretek közé szervezve. Cél a sport népszerűsítése és minél szélesebb körben való elterjesztése. A rendezésre Ausztrália tökéletesen alkalmas, hisz a darts egyre nagyobb népszerűségnek örvend a kontinensen. A helyi szövetség (DPA) komolyan veszi feladatát és saját berkein belül profi módon irányítj a sportéletet.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy hetekkel ezelőtt elfogytak a jegyek a versenyre és a közvetítés az egész világon látható lesz, még nekünk, magyarországi földi halandóknak is, az Eurosport 2 által (minden nap délben kezdődik a közvetítés). Ennek megfelelően Ausztrália és Óceánia térségében komoly várakozás előzi meg az eseményt, és a szurkolók nagy reményeket fűznek a helyi kötődésű játékosokhoz. 

E kis bevezető után talán felmerül néhányunkban, hogy ilyen szervezés mellett egy egyáltalán nem alacsony díjazású PDC-rendezvényt miért is minősítek le gálává? Nos válaszként jöjjön a lebonyolítás.

A versenyen 16 sportoló vesz részt, akik közül 8 játékos a PDC világranglista legjobb nyolc játékosa (Wade nem vesz részt a versenyen, helyette Nicholson jön). Tehát fogalmazzunk így: a „krém”. Ezek első körös ellenfelei az ausztrál szövetség (DPA) legjobb 3 játékosa ranglista alapján és 5 selejtező győztese.

Amit a versennyel kapcsolatban feltétlen tudni érdemes: a darts ranglisták nagyon egyszerűen állnak össze. A megnyert díjalap rangsorol. A PDC mindig az utolsó két évben elért eredményeket veszi figyelembe. A DPA-nál sajnos erre információt nem találtam, de igazából nem is lényeges. A lényeg: a PDC-nél jelenleg 19. Nicholson 134 100 fontot hozott össze az elmúlt két évben. Ellenben az ausztrál listát vezető Kyle Anderson 9080 ausztrál dollárt (valószínűleg csak idén), ez körülbelül 5600 angol font.

Óriási a különbség. Természetesen ez nem jelenti azt egyenes arányosan, hogy ekkora a játéktudásbeli különbség is a versenyzők között, hisz ha Taylor csak olyan versenyeken tudna elindulni, ahol a fődíj 200 dollár, akkor még ő sem tudna többet nyerni, de irányadónak mindenképp jó. Kicsit olyan ez, mint ha összeválogatnák Andorrát, Liechensteint, Luxemburgot és Máltát egy futballtorna erejéig Németországgal, Spanyolországgal, Hollandiával és Angliával…

Tömören: szakadéknyi különbségek lesznek az első fordulóban a résztvevők között. Gyakorlatilag nincs reális esélye egy helyi versenyzőnek sem. Még a térség három kiemelkedő játékosának (Kyle Anderson, Gordon Mathers, Tic Bridge) sem igazán. Ennek megfelelően minden favorit oddsa 1.10 vagy az alatt van. Nehezíti az underdogok helyzetét, hogy az első kör is már 6 nyert legig megy. Tehát egy-egy villámrajt is kevés lehet hamarabb elérni a hat győztes leget. Ennél fogva az igazi verseny a második fordulóban kezdődik.

Véleményem szerint meglepetéssel nem lehet számolni az első fordulóban. Őrült nagy blamázs lenne kikapnia bármelyik top versenyzőnek. Viszont rakni sem éri meg rájuk, mert ilyen alacsony szorzón dartsban pénzt nem szabad kockáztatni.

Mindezek ellenére mitől a nagy lelkesedés Ausztráliában azon kívűl, hogy ekkora sztárokat láthatnak a sportág kedvelői? Nagyon egszerű: a nyolc favorit közül ketten is ausztrálok. Sőt, véleményem szerint Whitlock esélyei sem rosszak.

Nyilatkozatok, cikkek, rádióműsorok, tévéinterjúk egymás hegyén-hátán a két auszival kapcsolatban. Nagy az elvárás irányukba, ők pedig nagy lelkesedéssel és reményekkel térnek haza. Nem minden nap adatik meg nekik, hogy ilyen színvonalon játszhatnak „otthon”. Igazából tudtommal Nicholson született angol és csak nemrég képviseli Ausztráliát, de nagy lehet a kötődése, ha külön versenyruhát terveztet magának ausztrál nemzeti színekkel. Amolyan dizájnváltás. A versenyzőtársak kicsit visszafogottabbak. Mindenki boldog, hogy Sydney-ben versenyezhet, ilyen érdeklődés mellett.

Térjünk rá a fogadásra

Sajnos az első fordulós mérkőzések a nagy különbségek miatt nem kapnak igazán teret, a második fordulóra pedig értelemszerűen még nem lehet fogadni. Ezért inkább irányelvek mellett haladnék.

Az első nagyon fontos dolog, hogy hiába a komoly („második kategóriás”) díjazás és hiába a komoly versenyzők, ez a verseny -a lebonyolítása miatt is- inkább egy gála. Nagyobb jelentősége lesz a szép momentumoknak, a közönség szórakoztatásának, mint például egy PL-fordulóban.

Itt a leggyengébben jegyzett topjátékos is 134 100 fontot hozott össze az elmúlt két évben. A többiek még ennél is jóval többet. Az a néhány ezer font (az első 20 ezret kap) itt senkit nem fog komolyan felvillanyozni.

Az elmúlt egy hónapban nem volt verseny! Mindenki pihent. Kicsi a valószínűsége, hogy a legjobbak a szoros versenynaptár fáradalmait darts-al vezették le. Várható egy kis „idény eleji forma”. Barneveld már a júliusi versenyre is Las Vegasból „esett be”. Szóval teret nyerhetnek olyanok, akik a legmagasabb szintet képviselik játékukkal, de még is nyomott hagyott bennük egy gyengébb első félév. Magyarán azok akik „éhesek” maradtak a sikerre.

A helyi játékosok rettentően más színvonal. Nem gondolnám, hogy bármelyik is képes lehet bravúrra. Ők hétköznapi emberek. A nyilatkozataik alapján roppantul izgulnak. Még Kyle Anderson is, aki toronymagasan a legjobb helyi versenyző és Taylorral kezd. Ha az irodák kicsit bővebb kínálatot mernének adni, akkor gyönyörű hendiket lehetne fogni az első fordulóban, de sajnos erre nincs lehetőség. Így szorosan, vagy sem, de szerintem mindegyik kikap.

A top játékok közül Lewis, Taylor és Van Gerwen igen jó formában tették le a nyilakat. Kíváncsi vagyok, milyen játékkal térnek vissza. Lewis egymerő hullámvölgy és hullámhegy. Taylor komoly küzdelmet folytat saját maga ellen, rendszeresen motivációs problémái vannak. Míg a kopasz holland „elhülyüli” a tornák végét. Barneveld már a PL végére leeresztett és úgy is maradt. Nyaralgat.

Szerintem bármennyire is favoritok és bármekkora kedvencek is ők – a fogadók körében is - nem tudom elképzelni, hogy megfelelő fizikai és mentális állapotba tudták, vagy tudják magukat hozni.

Azok a versenyzők, akik méltó szintet képviselnek és kellően motiváltak is lehetnek, az Whitlock, Newton, Hamilton és Nicholson.

Normál esetben azt mondanám, hogy közülük bármelyik nyerhet. De ez a verseny most Ausztráliában van. A közönség támogatása mellett játszani pedig óriási dolog, ami plusz energiákat adhat. Gondoljunk csak a skóciai városokban levő PL-fordulókra, vagy Barneveled nagy szólójára a PDC vb-n Taylor ellen idén. És bizony a jelek szerint ez a közönség most igen lelkes.

Így a fentebb sorolt körülmények miatt azt a következtetést vonom le, hogy Sydneyben egy ausztrál fog nyerni.

Egy ausztrál érdekeltségű iroda (TAB) igen széles kínálatot ad a versenyre és az „ausztrál játékos nyeri a tornát” opció @8.00-szoros pénzt ér! Ezt gondolkodás nélkül bevállalnám, már csak azért is mert Whitlock és Nicholson egy ágon van, de sajnos a nálunk népszerűbb irodák mostohábbak velünk ilyen téren. Így marad a hagyományos tornagyőztes fogadás, ahol szerintem Whitlock @11.00-ért és Nicholson @41.00-ért megér egy kis pénzt.

Ha esetleg valaki nem bízik Nicholsonban, annak mondanám, hogy láttam már idén, hogy legyőzte Van Gerwent (ET-n) és túl is dobta 180-as dobásban is! Szóval a potenciál az meg van benne. Kérdés, hogy élni tud e vele?

Amit még érdemesnek tartok megfontolásra, az Taylor megveretése az első kör után. Elméletileg a másodikban Nicholson várhat rá. Aztán meg Whitlock, vagy Hamilton. Bár sokat okultak az irodák mostanában a vereségeiből, biztosan zsíros szorzóval fog járni és szerintem valamelyik ellenfele megállítja vagy a második, vagy a harmadik fordulóban! Barni-val szintén hasonlóan vagyok. Ellene biztosan kisebb lesz a szorzó, viszont szerintem ő már a második fordulót sem éli túl.