A Vuelta és a cseles szervezők, akik olyan etapokat állítanak össze, ahol még véletlenül sem tudod pontosan belőni az esélyeseket.
2. szakasz: Benidorm - Calpe
Javiér Guillén a 2000-es évek második felétől elkezdte a spanyol körverseny megreformálását. Versenyképesek akartak maradni a másik két GT-vel szemben, ezért Guillén különféle ötleteket vetett be. Egyike volt ezeknek a rövid és pörgős etapok. A másik a teljesen kiszámíthatatlan útvonal, illetve a furcsa helyekről való rajt. Utóbbit láthattuk szombat este, előbbit pedig vasárnap. Nem sokan gondolnák, hogy egy rövid csapatidőfutam után jön majd egy dombosabb és meredek etap, de Guillén ezt is meglépte, nem először a verseny történetében.
Elég csak a 2013-as, 2015-ös és 2016-os második szakaszokra gondolni. Az akkori első csapatkronót egy hegyesebb nap követte, ahol még az összetett esélyesek is harcban álltak a szakaszgyőzelemért. Bizony, Spanyolországban nincsen pihenés. Ez a második szakasz pedig minden, csak nem pihenős. Természetesen ez a mezőnyön is múlik, hogy mennyit vett ki belőlük a szombat esti rajt, de van egy olyan érzésem, hogy sokan próbálkoznak majd elmenéssel, mert erre alkalmas az etap.
Három komolyabb emelkedő, abból az első nem sokkal a rajt után, közel 8 km és 4,5%. A céltól majd 30 km-re lesz az utolsó olyan meredek, ahol szét lehet szedni a mezőnyt, ez 3 km-es és 9,5%-os. Kellemetlen lesz, de messze van a céltól egy érdemi támadáshoz, maximum egy-két gyengébb sprintert tud megrostálni. Ez a szakasz leginkább a Gilbert vagy Valverde típusú versenyzőknek kéne, hogy feküdjön. Ez lenne az alap ötlet, ami nem is rossz, de a Vuelta eddigi trendjei mást mondanak.
Ehhez hasonló etap volt az elmúlt három évben hét, amiből öt alkalommal sprintbefutó döntött, kétszer pedig szökésnek sikerült hazaérnie. Az összetett esélyesek számára ezek túl korai emelkedők, sprinterek csapatai pedig még élesek, hogy a síkon visszahozzanak egy elmenést. Az alábbi csapatok érdekeltek, hogy mezőnyhajrá legyen: Quick Step (második hely, győzelemmel Jakobsen átvehetné a piros trikót), Sunweb (Walscheid esete hasonló), Bora (Bennett is a győzelemre pályázik), UAE (Gavíria), Trek (Degenkolb) és a Mitchelton-Scott (Mezgec). Ez sok.
A többségük bírja a kisebb emelkedőket is, nem jelenthet számukra problémát. Luka Mezgec visszanyerte régi formáját, lengyel körön kíváló volt, Fernando Gavíria egyelőre még homály, ahogyan John Degenkolb is. Max Walscheid sebessége meglenne hozzá, hogy dobogóra érjen, de hektikus versenyző. Fabio Jakobsen szintén, ráadásul első nagy körversenye. Maradt Sam Bennett.
Tavaly bizonyított a Girón, hogy érdemes rá építeni, idén szintet lépett. Ahol indult, ott szakaszt tudott nyerni, idén 9 (!!) World Tour etapot húzott be. Két év alatt már 15-nél jár, elvileg jövőre megy a Quick Stepbe, ahol még feljebb léphet. Ráadásul a Bora versenyzői önmagukhoz képest nagyot mentek az időfutamon, ebből már látszik, hogy Bennették formában vannak. Egyértelműen kockázatos tipp, de az ír számára ez egy ideális szakasz lehet a győzelemre. Csapata jó erőben, Archbold pihent (felvezetőembere), jöjjön egy mezőnyhajrá!
