Nem kell nagy gurunak lenni ahhoz, hogy női kézilabda válogatottunk néhány mérkőzését végigszenvedve megállapíthassuk, nagyon messze vagyunk a nemzetközi élvonaltól. Hiába vannak a klubcsapatainknak nemzetközi sikerei, mikor a hazai alapanyag csak ennyit tud. Szerintem már nagyon nem bánják a leányaink, hogy a norvégok elleni mérkőzéssel befejeződik számukra ez a torna. Igen ám, de ez a befejezés is milyen lesz? A nemrég befejeződött Románia elleni győzelmünk ellenére állítom, hogy gyalázatos.
A már biztos elődöntős norvég csapat kellően rápihenve, a játékra maximálisan kiéhezve érkezik erre a találkozóra és Thorir Hergeirsson még szándékosan sem tud annyit butítani a csapatán, hogy ne végezzenek ki bennünket. Ők három nap pihenő után edzőmeccsé degradálhatják majd ezt az egészet úgy, hogy közben játékosan különböző taktikai elemeket, figurákat gyakorolhatnak rajtunk. Számunkra a román meccs utáni regeneráció is gondot fog okozni, nemhogy felvenni a harcot az északi lányokkal. Nora Mörkék az egész mezőnyt legyalulták eddig, mert ilyen a mentalitásuk, tehát kétségünk ne legyen felőle, bennünket sem fognak kikímélni. Ezek a világsztárok Stine Oftedallal az élen azért világsztárok, mert az ilyen elvileg tétnélküli meccsen is megpróbálják kihozni magukból a maximumot.
A mi lányaink lelki bajait ismerjük, mert másról sem szólt az EB nálunk csak arról. Legyünk őszinték, sem mentálisan, sem fizikálisan nem voltunk felkészülve erre az EB-re, tehát itt az ideje elgondolkodni rajta, hogy az olimpiai selejtezőkre mit kell változtatni, mert különben ott is kudarcot vallunk.
Most szomorú búcsú vár ránk. Én már aláírnám a 10-12 gólos vereségünket csak hogy ne legyünk legyalázva még jobban.
Prémium 2020
Női kézilabda Eb 2020
