Fogadás pszichológia: A kontroll illúziója

Az emberek hajlamosak félreértelmezni a kontroll érzékelését olyan helyzetekben, amelyek eredendően véletlenszerűek, ellenőrizhetetlenek vagy kiszámíthatatlanok. Az irányításnak ez az illúziója érvényes a fogadásokra is, ezért minden fogadónak érdemes hatásosan védekeznie ellene.

A kontroll szükségessége

Úgy tűnik, arra vagyunk kódolva, hogy ok-okozati összefüggéseket keressünk és találjunk ott, ahol nincsenek, és nehezen látjuk az eseményeket egymástól függetlennek. Kezdetben az emberi faj csak nagyon korlátozottan értette a zord környezet mechanikáját, ezért kétségbeesetten próbált okot vagy következményt találni a jelenségekre olyan eseményeknél, amelyek valójában vagy véletlenszerűek voltak, vagy egyszerűen túl bonyolultak ahhoz, hogy megérthessék őket. A babonák és a rituálék azért alakultak ki, hogy valahogy kontrollt nyerjenek ezek fölött, és ez az ősi hozzáállás még ma is nagyon releváns.

Lenyűgöző kísérletek illusztrálják ezt a viselkedést az egész állatvilágban, ezek közül az egyik leghíresebb, B. F. Skinner harvardi pszichológustól származik.

Skinner 1948-ban ütemezett időközönként táplálékszórókat helyezett egy galambketrecbe. A galamboknak nem volt befolyásuk az etetés gyakoriságára, de bármilyen viselkedést mutattak is az étel bevezetésekor (fejbiccentés, forgolódás) úgy kódolták, mint ami az étel megjelenéséért felelős. Minden galamb kifejlesztett egy egyedi rituálét, amelyről úgy gondolta, hogy kiváltja a jutalmat.

Ugyanez igaz az emberekre is, akik a kontroll érzését különböző rituálékkal társítják (pl. a fekete macskák kerülése, létrák alatt soha nem szabad járni stb.). Ezek ma is előfordulnak kevésbé nyilvánvaló helyzetekben. A városi kereskedőkkel végzett tanulmányok például kimutatták, hogy ők a véletlenszerű rendszerek felett érzékelik az irányítás érzését.

Skinner megállapításai alapján definiálta az általa Operáns Kondicionálásnak nevezett viselkedésmódot - a viselkedést erősítő, büntető vagy a rá semleges hatású válaszokat. A megerősítésben nagy szerepet játszik a személyes választás, és erre a kaszinójátékok remek példákat szolgáltatnak.

A személyes választás hatása

A kaszinójátékok többsége teljesen véletlenszerű, a játékosok mégis irracionálisan hisznek abban, hogy képesek irányítani az eredményeket ott, ahol személyes döntéseiket érvényesíthetik.

Ezt a tendenciát jól szemlélteti, hogy a szerencsejátékosok többet fogadnak, amikor ők dobják a kockát a Craps-ben, vagy pörgetik a golyót a rulettkerékben. Mindkét példában a fogadók irracionális hitet mutatnak abban, hogy képesek irányítani a véletlenszerű eredményt, mivel személyes döntést hoznak a játék folyamatában. Ez közvetett módon is igaz, például amikor a fogadók egy szerencsés szériában lévő személy fogadásaira támaszkodnak, akiről úgy gondolják, hogy különösen jól irányítja az eseményeket.

A lottójátékok a kontroll illúziójának egy másik példája, mivel a játékosok jobban bíznak a lehetséges sikerben, ha saját számaikat játsszák meg, mint például gép által generált számokat. Mivel az eredmény teljesen véletlenszerű, a siker esélye ugyanaz.

Valójában a véletlenszerű lottószelvények gyakran növelik a lehetséges nyereményeket, mivel a születési dátumokat gyakran használják a számokhoz. A nyerési esélyek ugyanolyanok, de a nyeremény megosztásának valószínűsége nő, mivel az opciók az 1 és 31 közötti számok felé tolódnak, ami csökkenti a potenciális nyereményt.

A kaszinós példákban a sikert eredményező viselkedésmódok, a rituálék, megerősítést kapnak, míg a kudarcot eredményező viselkedésmódok valószínűleg büntető reakciót váltanak ki, ami csökkenti a hajlandóságot, hogy megismételjük őket.

Mivel azonban az életet és a fogadásokat nem lehet egyszerűen a siker és a kudarc szűk definícióira, illetve azok okaira redukálni, az irracionálisan megerősítő viselkedés lehetősége óriási.

Veszélyes információk és hibák

Talán már hallottad a kifejezést, miszerint a kevés információ veszélyes dolog. Ez különösen igaz a fogadásra, ahol egy csapatról, sportágról vagy eseményről való bizonyos fokú tudás túlzott hamis megértést és előrejelző képességet eredményez.

Ha a siker nem feltétlenül a várakozásoknak megfelelően következik be, de mégis megtörténik, a fogadók gyakran visszaigazolják döntéseik logikáját a történtekhez, ami a fent leírt megerősítést és a kontroll illúzióját eredményezi.

Ez ugyanígy igaz olyan hibákra is, ahol a fogadók elég bátorítást kapnak abból, hogy majdnem sikerült a dolog, hogy megerősítsék a viselkedésüket. Ennek eredményeként kitartanak a szerintük érvényes megközelítés mellett, holott valójában minden valószínűség szerint nincs is összefüggés.

Érdemes szem előtt tartani ennek a hatásnak az enyhítése érdekében, hogy valójában nincs kontrollunk és az eredmények véletlenszerűek. Eredményesebb szűk, világosan meghatározott hipotéziseket tesztelni, ha lehet egyszerre csak egyet, és nem feltétlenül kell a fogadási tippeket készpénzként kezelni. Meg kell próbálni különbséget tenni a jel és a zaj között, ahányszor csak lehetséges.

A babonákhoz hasonlóan a fogadási eredmények és bizonyos viselkedések kóros összekapcsolásának sajnos nehéz ellenállni, mivel ezek keményen beidegződött viselkedések. A fogadók számára az a legfontosabb, hogy a lehető legfegyelmezettebben vonjanak le következtetéseket a fogadási előzményekből, és a szerencsés nadrágot tartsák meg egy jó fesztiválra vagy bulira.