Mennyire lehet komplikált Angliában egy másodosztály középmezőnyében szereplő csapatból pár éven belül nemzetközi kupákban induló klubot csinálni? Mi kell a sikerhez? Elhivatottság, pénz vagy esetleg jó kapcsolatok?
Kína az elmúlt évtizedben elkezdte a nemzetközi terjeszkedést, ami a labdarúgásra is hatással van. Pár éven belül átalakítják a piacot, ahogyan tették azt korábban az oroszok is Roman Abramovics révén?
A történet kezdete
Kicsoda Jorge Mendes?
Történetünk a '90-es években kezdődik. Portugáliában az akkor 20-as évei közepén járó Jorge Mendes videotéka üzemeltetését cserélte night clubokra. A szórakozóhelyet rendszeresen látogatták élvonalbeli labdarúgók, köztük egy bizonyos Nuno Espirito Santo is - érdemes megjegyezni a nevét, későbbiekben még fontos lesz -, aki akkoriban a Guimaraes kapusa volt.
Manchester City - Wolves: 26-os szorzóért adják a fordítást
Mindenki sima győzelmet vár gondolom a Manchester City csapatától, egy kis huncutság azért beleférhet.
2024 máj 3. 14:31
Espirito Santo álma a spanyol első osztály volt, Mendes pedig próbált segíteni, rendszerint beszélt a Deportivo La Coruna vezetőivel, akik végül szerződtették a portugál labdarúgót. Így kezdődött Jorge Mendes játékosügynök karrierje (és barátsága Nuno Espirito Santóval).
Kicsoda Guo Guangchang?
Mindeközben Kínában történetünk másik főszereplője, Guo Guangchang kikerülve a Fudan Egyetemről céget alapít négy társával együtt, a Fosun Internationalt (1992). Az alapítók mind a Fudan Egyetemen végeztek, mindössze 24-25 éves fiatalok voltak. Kezdetben az egészségügyi és ingatlan szektorokra fókuszáltak, illetve piackutatásokat végeztek, gyakorlatilag "fű alatt" növelték a vállalat profitját.
Fudan Egyetem: Nagy port kavart Magyarországon az Orbán-kormány bejelentése, miszerint Budapesten nyit campust a kínai Fudan Egyetem. Az egyetem - amely okiratában deklarálta a kínai kommunista párt szolgálatát - a tervezett Diákváros területén kapna helyet, de nem csak ez okozott felháborodást, hanem a beruházás több mint 500 milliárd forintos költsége is. Forrás: HVG
A GestiFute terjeszkedése
Míg Guangchang Kínában terjeszkedett a Fosun révén, addig Mendes behálózta Portugáliát az ügynöksége, a GestiFute által. Fokozatosan szerzett egyre nagyobb befolyást, olyan ügyfelei lettek, mint Deco vagy Costinha, akik addigra meghatározó játékosokká váltak.
Nemzetközi kapcsolatai bővültek, miután betört az angol és spanyol piacra (Cristiano Ronaldo Manchesterbe való igazolása, de Chelsea "elportugálosítását" is nyugodtan ide lehet sorolni). A 2000-es évek második felében már a Braga-projekt révén elkezdte építeni a "komplett" szolgáltatásait.
Ezen ügyletek esetében már a játékosok mellett edzőket is vitt a kijelölt klubokhoz. A portugál S.C. Braga együttesének elnöke külön megkérte Jorge Mendest, virágoztassa fel a klubot. Mindössze pár év leforgása alatt ez megvalósult, komplett csapatot lecserélték, fokozatosan építették fel a későbbi EL-döntős gárdát. Ahogyan említettük, Chelsea is szerepelt Mendes tervei között, mint ahogyan később olyan klubok is, mint a Besiktas, Monaco és a Valencia.
Mendes elnököt is hoz
Mendes számára azonban már kevés volt, hogy játékost és edzőt vihetett az adott klubhoz, így előfordult, hogy elnököt is "hozott". A Valencia és a Monaco esetében is így történt. Míg a spanyol csapatnál Peter Lim került elnöki pozícióba, addig a Monacónál egy bizonyos Dmitry Rybolovlev.
Mindkét klubnál megugrott Mendes érkezésével a GestiFute ügyfelek száma, jöttek a portugál játékosok, illetve azok a külföldiek, akik Mendeshez tartoztak. Az sem volt mellékes, hogy ezek a klubok hirtelen Európa élmezőnyében találták magukat, hiszen a Monaco BL-elődöntőt játszott és francia bajnok lett, míg a Valencia EL-elődöntőbe került.
A Fosun International bevásárol
Guo Guangchang is megunta a közel 20 évig tartó "tétlenkedést", amint egyre biztosabbá vált, hogy Kínában "változás" lesz (Hszi Csin-ping kerül hatalomra), úgy kezdte növelni a részesedést a Fosun International is.
Az első felvásárlásuk Kína egyik legnagyobb ingatlanfejlesztőjére esett, a Shanghai Forte Landre, melynek tulajdonosa éppen Guo Guangchang volt. A belföldi felvásárlásokat külföldi ügyletek követték, Indiában gyógyszeripari cégeket vettek a Fosun Pharma révén (akinek a kínai Sinopharm vakcinát köszönhetjük), Franciaországban divatházat (Lanvin), Egyesült Államokban ruházati cégeket (Tom Tailor és St John), míg Kanadában a legismertebb cirkuszt (Cirque du Soleil).
A különböző cégek kapcsán botrányok is kialakultak, ilyen volt a görög Folli Follie vállalat, ahol meghamisított könyvelések voltak, Cirque du Soleil esetében pedig a magyar sajtóban is megjelent a cég csődeljárása, illetve az, hogy többezer dolgozót bocsátottak el. A Fosun végül kikerült a vezetői körből, de Cirque du Soleil komoly mélységekbe zuhant. Lehetne még ezeket sorolni, hiszen rengeteg országban vetette meg magát a Fosun International, amely konglomerátummá vált.
Mindenhol és minden ágazatban jelen voltak (és vannak), így idővel a sport sem maradhatott ki.
Hogy kerül képbe Kína a foci világában?
Hszi Csin-ping kínai elnöknek volt egy álma, miszerint Kína világbajnoki címet fog nyerni labdarúgásban, illetve sportnagyhatalom lesz. A valóság azonban arcon csapta a vezetőt, miután a nagy reklámmal (és pénzzel) megtolt Chinese Super League néhány év alatt padlóra került, klubok szűntek meg, így hiába eszközöltek 50 pontból álló tervet a kínai labdarúgás felvirágoztatására, más megoldás után kellett nézni.
Az alábbi metódust választották: (korábban) sikeres vagy kevésbé szem előtt lévő külföldi csapatokba fektettek, ahol később a saját embereikre cserélik le a vezetőséget és kínai cégek/oligarchák irányítanak.
Az első "áldozatok" között volt a holland ADO Den Haag csapata, akiket egy kínai befektető vásárolt meg, majd egy évvel később a Wanda Group ügylete mutatta meg, bármilyen csapatban tudnak részesedést vásárolni a kínai cégek.
Az Atlético Madrid volt a célpont, melyből 20%-ot "szerzet meg" a Wanda Group, amely egy Fosunhoz hasonló kínai konglomerátum. A spanyol terjeszkedés folytatódott, Chen Yansheng kínai milliárdos az Espanyol csapatát, míg a Nenking Group a francia Sochauxt vásárolta meg.
A Wanda Group
A Fosun Internataional kapcsán húzott párhuzam több esetben is megállja a helyét, hiszen a Wanda Group is a 2010-es években kezdte agresszív terjeszkedését a piacon, elsősorban a szórakoztatóipar felé orientálódtak (AMC mozik az Egyesült Államokban), illetve irodaházakat vásároltak világszerte.
Ha ez nem lenne elég, akkor a Bajnokok Ligájában szereplő - és jól teljesítő -, Slavia Prague is kínai kézbe került. A klubot az a CEFC China Energy vette meg, mely szintén egy kínai konglomerátum, vezetője ellen később eljárások kezdődtek, majd letartóztatták és 2018 óta börtönben van vesztegetés vádjával.
A CEFC utódja a Slavia Prague élén az a CITIC Group lett, amelyet még 1979-ben alapítottak az akkori Kínai Népköztársaság vezetőjének, Teng Hsziao-pingnek a jóváhagyásával. A cég a mai napig komoly állami befolyás alatt van.
A kínai foci fejlődése
Hogyan segítette kezdetben a kínai labdarúgás fejlődését a külföldi klubok megvásárlása? Ez egy nagyon jó kérdés, hiszen 2016-ig nem volt semmilyen komoly hatása, világbajnokságra nem tudták magukat kvalifikálni (2014-ben és 2018-ban), Ázsia Kupában szintén gyenge eredményeket értek el. Kínai játékosnak nem sikerült betörnie a legjobb labdarúgók közé, de inkább kanyarodjunk vissza történetünk főhőseihez (hiszen a helyzet azóta sem változott).
Mendez és Guangchang találkozása
A két főszereplő közös "karrierje" 2016 januárjában kezdődött egy impozáns szálloda halljában, Sanghajban. A rendezvényen bejelentették, hogy a Gestifute és a Shanghai Foyo közös marketing- és játékosügynökség indít. Az eseményen jelen volt a Shanghai Foyo vezetője, Guo Guangchang - bizony, aki a Fosun International elnöke is egyben -, illetve a Gestifute vezetője, Jorge Mendes, akik közös prezentációt tartottak.
Két európai klub képviseltette magát: a Monaco (ahol Mendes korábbi ismerőse, Rybolovlev az elnök) és a Benfica. Ekkor még szimplán kínai játékosok fejlődéséről esett szó, de a háttérben már megkezdődtek a "munkálatok".
A Football Leaks szivárgás
A Reuters és a Der Spiegel jelentette meg a Football Leaks által megszerzett emaileket, szerződéseket, melyekből kiderült, hogy Guo Guangchang terve az volt, hogy Jorge Mendes segítségével kialakítja a labdarúgó klubok és akadémiák hálózatát, mindezt megfejelve a játékosok átigazolási díjaiból származó pénzügyi haszonszerzéssel (egyben megkerülték az FA szabályzatát is).
Emiatt került a látótérbe a Wolverhampton Wanderers együttese, mely korábban három angol bajnoki címet nyert. Az '50-es években még kiemelkedő klub volt, de a 2000-es évekre alaposan visszaestek, jutányos áron juthattak hozzá a kínai befektetők.
A Fosun International belső levelezéseiből kiderült, hogy a tehetséges játékosokkal való kereskedésben látták az egyetlen értéket, így tudják maximalizálni a profitot. Minél fiatalabb korban felvásárolják őket - Mendes cégei révén -, majd nagyobb profitért továbbadják őket. Itt jött a képbe a GestiFute.
Az ügynökség már egészen fiatalon megszerezte a portugál tehetségek játékjogát, így ők "rendelkezhettek" velük. Két klub közötti transzferek esetén profitáltak az ügyletekből, minél jobb pozíciót alkudtak ki, annál több pénz ütötte a markukat.
Ez a felek számára előnyös struktúra, hiszen tehetséges játékosokat kapnak, akikből aztán még nagyobb pénzt tudnak csinálni. Labdarúgást tanulmányozó akadémikusok szerint, a tehetségekkel való kereskedelem jövedelmezőbb, mint a futballklubok birtoklása.
Diogo Jota esete lehet erre példa: játékjogának 40%-át megvásárolta a Gestifute Pacos de Ferreirától (mindössze 17 éves volt Jota), majd eladta a klub az Atlético Madridnak, a bevétel 40%-a a Gestifutehoz került, ahogyan még 20% a Gestifute egyik ügynökéhez, aki képviselte Jotát az átigazolás során. Természetesen Diogo Jota is rövid időre a Wolverhamptonhoz került, majd onnan busás haszonnal a Liverpool csapatába.
Miért éri meg "okosba" üzletelni?
Jorge Mendes szempontjából valószínűleg érthető a kérdésre a válasz: minimális összegért csap le fiatalon játékosokra, akiknek átigazolási díjából a játékos karrierje során mindvégig részesül (amíg a szerződés kitart a GestiFute-tal). Az sem mellékes, hogy megfelelő (és célzott) átigazolási politikával, képes megerősíteni klubokat és pillanatok alatt a semmiből építhet egy BL vagy EL-negyed- vagy elődöntős csapatot. Ha úgy adódik, akkor akár egy bajnoki címre esélyes klubot. Ezzel az adott csapatnál lévő játékosainak árát még feljebb srófolja, még nagyobb profitra tud szert tenni.
A befektetőknek ez miért éri meg? Ha megfigyeljük, akkor elsősorban ázsiai (leginkább kínai) vagy orosz üzletemberekkel dolgozik, akik ezt a sportágat profitszerzésre használják. Őket nem feltétlenül a BL-győzelem érdekli, hanem a hosszú távú tiszta profit. Ez utóbbi a lényeg, ugyanis úgy tehetnek szert nagyobb legális vagyonra, hogy közben még ráadásul a különböző cégeiket promótálják (Wolverhampton Wanderers mezén ott volt a Fosun felirat), amiből szintén bevételre tehetnek szert. A szurkolókat érdekli ez az egész? Ha nyer a csapat, akkor nem, hiszen a Newcastle drukkerei is örömmámorban úsztak, mikor Mohamed bin Szalmán kezébe kerül a klub.
A Wolverhampton még mindig "gyerekcipőben" jár, ami a profitot illeti, így elég megfigyelni a Monaco esetét, ahol ugye szintén Mendes segített be. A BL-elődöntő és a bajnoki cím a 2016/17-es szezonra esett. A csapat tele tehetséggel, hosszú éveken át dominálhattak volna, ehelyett mit lép Rybolovlev? Eladja a keret jelentős részét. A 2013/14-es nagy bevásárlás után (160 millió eurót költött), szinte pillanatok alatt szert tett 250-300 millió eurós profitra.
Trükközés az átigazolásokkal
Először kanyarodjunk vissza Diogo Jota esetére. Mi történik akkor, ha az Atlético Madrid után - amely, mint emlékezhetünk, szintén kínai kézben volt -, nem a Wolverhampton, hanem a Liverpool jelentkezik be vevőként? Mivel a GestiFute ügyfele, dönthet úgy Mendes, hogy nem megy bele a transzferbe, megvárják valamelyik "haveri" klub ajánlatát, ott eltölt 1-2 évet fejlődéssel Jota, utána mehet még nagyobb profittal tovább. Adott esetben egy Liverpool, így hiába szerezhetné meg 20-25 millióért Jota játékjogát, lehetséges, hogy csak 40-50 milliós összegnél "csaphat le" a portugál játékosra, amikor már befutott.
Annak ellenére, hogy a labdarúgó szövetségek szigorúan tiltják a játékosügynökök beavatkozását a klubok életébe, jól látható, hogy a Wolverhampton egyértelműen Jorge Mendes "játszótere" lett. A 2016-os vásárlást követően, Guo Guangchang előszeretettel vett játékost a GestiFute ügynökségen keresztül. A Wolves is az "elportugálosítás" sorsára jutott, jelenleg 10 portugál játékosa van a klubnak (hatan tartoznak a GestiFute-hoz), illetve az edző, Bruno Lage is portugál, akit szintén a GestiFute képvisel.
Nuno Espirito Santo lett a Wolverhampton edzője
Hosszú cikk, de talán még emlékszel, hogy az elején olvastad ezt a nevet, aki Jorge Mendes első ügyfele volt, akivel az ügynöki karrierje kezdődött. Nuno Espirito Santóból később edző lett. Melyik csapatokhoz sodorta az élet? Peter Lim 2014-ben vásárolta meg a Valenciát - Mendes hathatós közreműködésével -, első cselekedete volt, hogy kinevezte edzőnek Espirito Santót. A portugáliai kitérő után Angliába került, épp az említett Wolverhampton edzője lett.
A svájci Grashopperst megszerzi Guangchang felesége
Azt gondolhatnánk, hogy elég egy PL-csapat, akik most már a BL-helyekért küzdenek, negyeddöntősök voltak az Európa-ligában. Rosszul látjuk, kellett egy újabb csapat a portfólióba, a svájci Grasshopper Club Zurich. Az egykor patinás klub hanyatlásnak indult, érkezett is a Fosun, de egy jóval “óvatosabb” megoldást alkalmazott.
Guo Guangchang felesége, Jenny Wang irányítja a felvásárlást végző Champion Union HK Holdings Limited társaságot. A részvények 90%-ra tettek szert, ezzel többségi tulajdonossá vált Wang a svájci klubban (és ezzel a Fosun is, sikeresen megkerülve a szabályokat).
A Grasshopper lesz a Wolves átigazolási partnere
Hirtelen a Grasshopper lett az egyik "átigazolási partnere" a Wolverhampton csapatanának. Az első évben edzőt váltottak és egy portugál szakember érkezett, illetve öt játékos az angolok keretéből kölcsönbe, akikkel rögtön kiharcolták a feljutást a svájci első osztályba.
A 2021/22-es szezonban már 7 Wolves játékos szerepel kölcsönben náluk, illetve 2022 januárjában egy kínai játékos érkezett a svájci klubhoz, akik jelenleg a 8. helyen állnak, ami még bennmaradást ér. Valószínűleg a klub pár éven belül stabil nemzetközi kupás induló lesz Svájcban, növekszik a játékosok értéke, újabb sikerekes projekt.
A kínai kisvasút és a Wolverhampton kapcsolata
Felmerült a kérdés, miért lehetett még fontos egy kínai cégnek Wolverhampton? Miért vették meg kínai befektetők a West Bromwich Albion és a Birmingham City csapatait?
A politika miatt. West Midlands megye (ahol ez a három csapat helyet kap) stratégiailag rendkívül fontos Angliában, Birmingham ráadásul Anglia második legnagyobb városa. Ebben a régióban építenék a High Speed 2 vasútvonalat, mely Londonból kiindulva érintené Birminghamet is, behálózná Angliát. Ez megkönnyítené a gyors szállítást és utazást, amivel különböző termékeket - mondjuk kínai árukat -, gyorsan el lehetne juttatni az Egyesült Királyságon belül egyik helyről a másikra (kikötők már adottak).
Kínai kikötők Európában és Afrikában
Az elmúlt években Kína folyamatosan terjeszkedett több kontinensen is, ami a kikötők megszerzéseit érinti. Ezen a képen jól látszik, hogy Európa fontosabb kikötőiben már jelen vannak (ezen pedig a szállítás útvonal), ahogyan Afrikában és Ázsiában is. Pireusz, Zadar, Haifa, Rotterdam vagy épp Casablanca, mindenhol van egy Kína által birtokolt kikötő, ami megkönnyíti a termékeik szállítását világszerte.
A vasútvonal kivitelezése óriási összeg, amelyről a kínaiak sem akarnak lemaradni, ezért a pályázaton épp azok a cégek vesznek részt, akik valamilyen kapcsolatban állnak a Wolverhampton Wandererst vagy épp a West Bromwich Albiont birtokoló kínai tulajdonosokkal. Egyelőre úgy tűnik, ők lehetnek a befutók, mert az angol vállalatoknak likviditási problémáik vannak.
Nem ez lenne az első eset, hogy kínaiak vasúthálózatot építenének külföldön, hiszen elég csak a Budapest - Belgrád vasútvonalra gondolni, de nem mehetünk el szó nélküli a híres kenyai vasúthálózatról sem.
Források:
Reuters, The Guardian, Grasshopper, Chinese Soccer, Inside World Football, Shanghai Foyo, Fosun International, PoliticsHome és Off The Pitch
