A hátvédsorok dönthetik el az El Clásicót és nem a támadók? Mindkét védelemben vannak gyenge láncszemek és komoly lyukak, amik akár a győzelembe is kerülhet az egyik fél számára.
Messi nélkül is erősek
Ernesto Valverde taktikáját teljesen felrúgta Lionel Messi kiesése. Gyakorlatilag az egész Barcelona az argentin klasszisra épül, úgy alakították ki a csapatot, hogy a legtöbbet kihozzák Messiből. Egy hét leforgása alatt kell pótolni őt, vagy egy új taktikát kitalálni. Valverde az első opciót választotta, Rafinhát tette be Messi helyére, hasonló feladatkörökkel, de jóval nagyobb szerepet szánva a többieknek is. Az Inter elleni Bajnokok Ligája mérkőzés volt a főpróba. Jól sikerült, Rafinha élete egyik legjobb mérkőzését játszotta.
A képből is látható, hogy aktívabb volt a Coutinho - Suárez páros, mivel Rafinha azért nem olyan kvalitású játékos, mint Messi, ezért Coutinhónak kell játék szervezésben előrébb lépnie. Rafinha amolyan árnyékék, aki Suárez/Coutinho mellett várja a kiugratást, mint ahogyan azt a góljánál is megfigyelhettük. Ugyanakkor az is észrevehető, hogy Coutinho nem honfitárást, hanem az uruguayi támadót kereste elsősorban a labdákkal. A támadások előkészítésénél előre lépett még Arthur is, akinek szintén a játék szervezése volt a fő feladata, amellett, hogy labdáért visszalépett a védelem elé/mellé.
A támadójátékban akkora kivetni valót nem is találhatunk a katalánok részéről, inkább a védekezés az, ahol problémák mutatkoznak. Hiányzik az a stabilitás, amit Umtiti játéka biztosított. A Piqué - Lenglet páros kezdi levetkőzni a kezdeti bizonytalanságokat, de még így is akadnak olyan hibák, amiket egy minőségi csatársor kihasználhat. Az egyik ilyen a körülményes labdafelhozatal, mely már velejárója a Barca támadásainak. Szurkolóikra rendszeresen a szívrohamot hozzák, mivel a jelenlegi keret még kevésbé összeszokott, ezért akadnak bőven hibák.
Ahogyan látszik is, rossz lehetőséget választ Arthur, mivel az üresen lévő Piquét kellett volna megjátszania, aki egyből előre vághatta volna a labdát. Ehelyett belement egy kétes passzba, amiből az ellenfél közvetlenül a kapu előtt rögtön helyzetbe került. Azt is érdemes kiemelni, hogy ez a Barcelona merőben más, mint a Luis Enrique irányítása alatt lévő. Jóval defenzívebb, szinte mindenki visszazár védekezni. Messi kiválásával ez hatványozottan igazzá válhat, mert Rafinha védekező képességei jobbak, mint az argentiné.
Sokat számít a rutin
Ellentétben a megújuló Barcával, riválisuk inkább az állandóság mellett tette le a voksát. A Zidane korszak alatt megszokhattuk, hogy gyakorlatilag ugyanazzal a csapattal operált három évig a királyi gárda. Ez egyfelől jó, mivel az összeszokottság és a kémia kialakul, másfelől viszont rossz, mivel elkényelmesedhetnek a játékosok. Valami hasonló történt Lopetegui csapatával is, tetézve ezt azzal, hogy elment a gólvágójuk, aki találataival tökéletesítette a rendszert.
Mivel nincsen egy konstans gólerős játékosuk, aki a nehéz helyzetből is kihúzza a csapatot, ezért jönnek is a problémák és a kritikák. Ugyanakkor azt sokan elfelejtik, hogy a szezon elején ment a szekér, Bale és Benzema is lőtte a gólokat, akkor nem volt probléma. Az impotens támadójáték viszont nem egyik pillanatról a másikra alakult ki. Benzema az évek alatt annyira megszokta, hogy sokadik opció gólszerzés terén, hogy nem jelentett eget rengető problémát a borzalmas hatékonysága. Azt sem zavart sokakat, hogy Bale továbbra is sérülékeny és nem tud konstans jó teljesítményt hozni fordulóról fordulóra.
A támadójáték gyengélkedése mellett felhívnánk még egy hatalmas problémára a figyelmet, ami a Madrid igazi vesztét okozza: védekezés. Az elmúlt három évben a Bajnokok Ligája menetelések során ez adta a csapat egyik gerincét. Most viszont Varane fáradt (ne is csodálkozzunk rajta egy megnyert vb után), emiatt sok hibával játszik, de Ramosnak sem ez élete szezonja. Kettejük gyengélkedése miatt még inkább kijönnek Marcelo védekezésbéli hiányosságai. Marcelo kiváló balhátvéd, de ez elsősorban a kivételes offenzív játékának köszönhető. Defenzív téren mindig is voltak hiányosságai. Az UEFA Szuperkupa döntőn is nagyban hozzájárult Diego Costa vezető góljához, de Sevillában is "remekelt".
A képeken látszik, hogy mind a két esetben beragadt Marcelo, rendre mögé tudtak kerülni, ami gyors szélsők ellenében látszik igazán. A brazil sebessége még ugyan jó, de ezeket a hibákat már nem lehet pusztán gyorsasággal kijavítani. Madridi szempontból az a gond ezzel, hogy ez nem egyszeri hiba volt. Ha emlékszünk rá, akkor a tavaszi El Clásicón erre is játszott Valverde és a Barcelona (Suárez vezető gólja). Ha ezt akkor megtették, miért ne húzná meg újból a spanyol tréner?
A betonbiztos középpályával is gondok akadnak, mivel Modric nem bír 90 percet, remek világbajnoksága után visszaesett a teljesítménye, de német kollégájánál ez sokkal látványosabb. Toni Kroos esetében a számok kiválóak, de egyben csalókák is. Közel sem nyújtja azt a teljesítményt, amit tőle megszokhattunk az elmúlt években.
Kibírják kapott gól nélkül?
Ez a mérkőzés egyik legfontosabb kérdése. Az is megeshet, hogy mindkét csapat kapitulál, de ellentétben az elmúlt évekkel, most az dönthet, hogy melyik védelem lesz a kevésbé rossz. Egyik oldalon sincsenek csúcsformában a támadók, de apróbb változtatásokkal sikert érhet el bármelyik menedzser. Ha nyerni akar a Real Madrid, akkor szinte kötelező Iscónak pályára lépnie valamilyen formában (elsősorban kezdőként). Rá épül a vendégek támadójátéka, ő köti össze a támadósort a középpályával. Hiánya érződött az elmúlt hetekben. Védekezés szempontjából valamit ki kell találni Lopeteguinek, mert ez így nem maradhat.
Ha Valverde meglépi Dembélé kezdetését, akkor bizony Marcelo teljesen hasztalan lesz a baloldalon. A francia rendre a vendégek védelme mögé fog kerülni, ezzel komoly veszélyforrássá válhat. Nem ülhetnek ettől függetlenül a babérjaikon a katalánok sem, mert ilyen hátsó adogatásokat lefülelhet a lelkesen letámadó Benzema vagy Bale, amiből megszerezhetik akár a győztest gólt is. Kicsit olyan érzése van az embernek, hogy most derül ki, hogy mennyit ér valójában a két középpálya. Amelyik rá tudja kényszeríteni az akaratát a másikra és kontrollálni tudja a mérkőzést (labdatartás, kulcspasszok), az a klub nagy lépést tehet a győzelem felé.