Lazio - Atlético Madrid: Simeone tanult a hibákból?

A hétvégi spanyol és olasz bajnoki eredmények fényében, teljes a bizonytalanság, hogy pontosan mi is várható az Atlético Madrid és a Lazio csapataitól. Amikor a sorsolás megtörtént, már nagyjából adott volt, mi lesz majd erre a mérkőzésre a narratíva, de aztán változott a helyzet, nem is kicsit!

Lazio: A hullámvölgyek melyik részén vannak?

A szezont megelőzően a gyengülő Laziótól komoly visszaesést vártunk, ami az első két fordulóban látszott is. A két vereség után Nápolyban kiütést jósoltunk, végül meg is kapták a hazaiak, nem így képzeltük a meccset, de a Napoli sem! A 2-1-es Lazio győzelem megdöbbentő volt, ebből kiindulva azért bizakodhattak a fővárosban, hogy majd Torinóban is sikert érnek el a Juventus ellenében. 

Amikor azt gondolod, na majd most a Lazio elkapta a fonalat, Maurizio Sarri másik egykori klubját is megtréfálná, akkor Torinóban kikapnak 3-1-re. A Juventus sincsen könnyű helyzetben, de mindössze 36%-os labdabirtoklás mellett megmutatta, mik a Sarriball gyengéi. A Laziónál hiába volt a labda 60% felett, ez csak meddő mezőnyfölényt eredményezett, xG-mutatók is megdöbbentő különbséget mutattak a Juventus javára.

A Lazio az eredmény tekintetében megbukott, értékelendő, hogy próbálkoztak és gólt tudtak szerezni, de a minimalista játékra törekvő Juventusszal nem tudtak mit kezdeni. Sarri számára intő jel lehet, hogy Diego Simeone nagyon hasonló szakvezető, mint Massimiliano Allegri. Nem lennénk meglepve, ha átvenne pár dolgot az argentin mester olasz kollégájától a BL-meccsre. 

Atlético Madrid: A jó rajt kevés

Az elmúlt hetekben, sőt talán már a tavalyi szezon utolsó periódusában is áradoztunk az Atlético Madridról, ami komoly pálfordulás, hiszen a katari világbajnokságot megelőzően kritikák össztűzében állt Diego Simeone együttese, mivel kiestek a BL-csoportkörből. A lehető legkönnyebb kvartettből nem sikerült a továbbjutás, világbajnokságot követően pedig felmerült, hogy hosszú évek után távozik az argentin szakember.

A háttérben viszont két dolog lehetett, ami a változást elősegítette, ebből az egyik, hogy a játékosok elkezdtek küzdeni és kiálltak a szakember mellett, míg a másik, hogy valószínűleg nem sikerült olyan edzőt találni (esetleg megállapodni vele), aki megfelelő pótlás lehetett volna. Luis Enrique felmerült, de ez a szál hamar elhalt, míg időközben elkezdett nyerni a Simeone-csapat:

• 13 győzelem (72%)
• 3 döntetlen
• 2 vereség
• 54 pont (78%)
• 48 rúgott gól (2,66 gólos átlag meccsenként)
• 16 kapott gól (0,88-as átlag meccsenként)

Augusztus végéig ilyen eredményeket produkált a bajnokságban az Atlético Madrid, mondhatni a topligákat tekintve az egyik legjobb formában lévő gárda volt. Az eredmények csak egy dolog, de jól is játszottak, végre azt a csapatot láthattuk, amit megálmodott Simeone. Olyan játékosok kellettek hozzá, akikben ott volt a tűz, bizonyítani akartak, mint Antoine Griezmann, Memphis Depay vagy Álvaro Morata. 

Egyik klubnak sem kellettek, elküldték őket, végül épp Simeone volt az, aki megtalálta a helyüket. Minden működött, helyzeteket dolgoztak ki, a védekezés is rendben volt, ráadásul az, hogy meccsenként három vagy négy találatra is képesek voltak, egy új dimenzióba helyezte a csapat játékát. Korábban ugyanis az Atlético Madrid épp amiatt volt félelmetes ellenfél, hogy keményen védekeztek, már-már a durvaság határát súrolva, viszont támadójátékban jó, ha egy gólra futotta tőlük, ez változott most. 

A sérülések felülírhatnak mindent

Diego Simeone élete viszont sosem egyszerű, amikor túlságosan jól alakulnak a dolgok, akkor valami történik. Előbb megsérült a védelem oszlopa, José María Giménez, de a pótlását megoldotta, majd a csapatkapitány, Koke is megsérült a bajnoki nyitány 7. percében. Ezek után az első három mérkőzésen két gólig jutó Memphis Depay is a maródiak listájára került, ahogyan a védelemből Reinildo Mandava és Caglar Söyüncü is. Utóbbi a válogatott szünetben sérült le, ahogyan a középpálya motorja, Rodrigo de Paul is. 

A világbajnok játékos az egyik legfontosabb láncszeme az Atlético Madridnak, de Bolívia elleni sérüléséről egyelőre különböző hírek jelentek meg. Söyüncü biztosan kihagyja a Lazio elleni BL-meccset, viszont Rodrigo de Paul esetében arról is pletykáltak, hogy heteket kell kihagynia, de volt olyan feltevés is, amely szerint még pályára is léphet Rómában. Ha ez így már önmagában nem lenne elég (4-5 kezdőjátékos kiesése), akkor közvetlen a BL-nyitány előtt jött a hír, Thomas Lemar súlyos sérülést szenvedett.

A legfrissebb orvosi vizsgálatok alapján komoly dologról van szó, így a francia középpályás hetekre, de akár hónapokra is kidőlhet. Jelen pillanatban ott tartunk, két bevethető klasszikus belső védője maradt a spanyoloknak, ezért játszik kényszerből Axel Witsel középhátvédet. Az Atlético Madrid szurkolói már inkább a padon látnák Stefan Savicot, de muszáj lesz pályára lépnie. A védelem baloldala szintén kérdéses, hiszen Rodrigo Riquelme inkább balszélső, aki nem zár vissza annyit védekezni.

Amikor viszont ennyire felforgatott egy kezdő - amit nem szeret Simeone -, akkor inkább az argentin mester biztosra megy, védekezésben szeretne szilárd alapokat, ezért kezdhet Javi Galán. Az Atlético Madrid kerete idén eléggé szűkös (Carrasco eligazolását fájlalhatják), ehhez jöttek még a sérülések, így a védelemben két klasszikus csere maradt (Azpilicueta és a sérüléséből alig felépülő Giménez), míg a középpályán szinte senki, ugyanis a Barrios - Saúl - Llorente triót leszámítva, mindenki sérült. 

Támadókkal a védekezésért

Abban a kényszerhelyzetben volt már a Valencia elleni mérkőzésen is Simeone, hogy a cserepadra két kapus nevezett, míg mezőnyjátékos csak hat volt, ugyanis nem maradt több a keretben. Giménez visszatért az edzésekhez, de még nem kockáztat vele az argentin mester a kezdőben. Alig kapott 30 percet a Valencia ellen is, eredetileg ott sem tervezték a játékát (sőt, a Lazio ellen sem). Amiben bízhat Simeone, hogy Lino, Riquelme és Correa rendelkezésre áll, így van három szélsője. 

Ha védekezni kell, robotolni kell, nekik kell majd ezt a feladatot megoldani, ha csereként pályára kéne lépniük. Amennyire nehéz helyzetben van az Atlético Madrid, annyira kényelmesek Maurizio Sarri és a Lazio körülményei. Hazai pályán lépnek pályára, mindenki bevethető a keretből, az olasz bajnokikon megszokott legerősebb kezdőcsapatát küldheti pályára, az már egy másik kérdés, ez mire lesz elég. 

Pocsék főpróba

Ahogyan említettük, augusztusig egészen jól ment az Atlético Madridnak, majd a válogatott szünetről visszatérve, sérülésektől terhelt csapata 3-0-ra kikapott Valenciában. Meglepetés, hogy ennyire kiütötték a fővárosiakat, de a sérülések átírtak mindent. A vereség sosem jön jókor, de most ez hatványozottan igaz, ugyanis pont a BL-nyitány előtt került olyan helyzetbe az Atlético Madrid, mint tavaly. 

Innen kéne javulnia, egyetlen szerencséjük, hogy a Lazio sem remekelt. A Nápolyban aratott érthetetlen siker mellett azt hozták, amiket elvártunk tőlük: vereségek. Fontos megemlíteni, hogy olyan tapasztalt olasz támadó, mint Ciro Immobile, mindössze 15 BL-meccsen lépett eddig pályára, jól mutat a szerzett 9 találat, de ezeket olyan klubok ellen érte el, mint az Anderlecht, Galatasaray, Zenit, Club Brugge, de azért gólt szerzett az Arsenal és a Dortmund ellen is. 

A másik két támadónak, Felipe Andersonnak és Mattia Zaccagninak (Lazio másik két támadója) összesen van 1 BL-meccsük, pedig már elmúltak 28 évesek. Ez ilyenkor sokat számíthat, főleg, ha olyan ellenfelet kapnak, akinek óriási rutinja van ebben a sorozatban. Ezzel pedig el lehet fedni néhány hiányosságot, mint például a sérülések és vagy gyengébb védelem, főleg akkor, ha az ellenoldal támadói kicsit idegesek és bizonytalanok.

Simeone vs Sarri

A két rutinos szakvezető hiába van ott évek óta a nemzetközi kupákban, csak két meccsen találkoztak egymással. A 2019/20-as BL-csoportkörben az Atlético Madrid azt a Juventust kapta, ahol még ott volt Cristiano Ronaldo. Maurizio Sarri együttese hazai pályán 1-0-ra nyert, míg idegenben 2-2-re végeztek. Simeone annyiból van kedvező helyzetben, hogy Sarri akkor is a 4-3-3-as felállással próbálkozott, így ezt már ismeri az argentin mester. 

Az a Juventus egy jóval erősebb csapat volt, mint az akkori Atlético Madrid, ráadásul a mostani spanyol gárdának annyi lehet az előnye, hogy Simeone újragondolta a taktikát. Az akkori találkozó érdekessége, hogy kényszerből akkor is pályára kellett küldeni Mario Hermosót, mert José María Giménez akkor is sérüléssel bajlódott. Az eredmény: két bekapott gól és egy Hermoso sárga lap. 

Egyéni képességek nyomában

Ezzel el is érkeztünk a fogadási ajánlatunkhoz, ami Mario Hermosóra összpontosít. A spanyol védő sokáig peremember volt Diego Simeone csapatában, olyan csere, aki azért megkapta a lehetőségeit, de ha bevethetőek volt Giménezék, akkor ők kezdtek. Hermosónak viszont nagy szerencséje volt, ugyanis elfogytak a minőségi hátvédek Madridban, Godín már régen távozott, Giménez sokszor bajlódik sérüléssel, így Hermoso viszonylag sokat játszik. 

Ennek megvannak az eredményei, általában 3-4 meccsenként jönnek a sárga vagy piros lapok, illetve a bekapott gólok. Az ilyen felforgatott védelem kapcsán nem lenne meglepő, ha valamilyen módon mégis begyötörne egy találatot a hazai pályán szereplő Lazio. Az olaszok sikere már egy másik kérdés, valószínűleg nem adja majd könnyen magát a spanyol gárda, emiatt visszatérünk a Hermoso-tipphez, ami egy büntető lap. 

Az idei szezont is felfokozott hangulatban kezdte: 4 bajnoki és 3 sárga lap, nem fogta vissza magát. A BL-ben ráadásul az elmúlt három szezonban, ha kezdőként kapott szerepet, rendre gólt kapott Simone együttese. A büntető lapokat azonban nem termelte úgy, mint a spanyol ligában, ezért is kell a helyén kezelni a tippet, a szorzóhoz és az eseményhez mérten tétet választani. Stefan Savicról sem feledkeztünk meg, a montenegrói védő sem megy a szomszédba egy kis agresszióért. 

Melyik játékos kap büntető lapot?

• Stefan Savic2.40
• Saúl Niguez 2.55
• Mario Hermoso 3.50

Még emlékezhetünk rá a tavalyi szezonból, amikor mondhatni világrekorder lett, hiszen egyetlen hónap leforgása alatt, háromszor állították ki. Savic sok esetben idegen testként mozog a védelemben, de olykor még a pályán kívül is nyilatkozik furcsa dolgokat, ahogyan azt sem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt három BL-szezonban 16 meccsen 6 sárga lap mellett, 1 pirosat is kiosztottak neki (2 meccsenként büntető lapot kapott).