Nem szeretjük Mourinhót, de kit érdekel ez sportfogadás szempontjából?

Meglepődtem, mikor az Európa Liga végső győztesének piacát figyeltem. Ez komoly? Ennyire nem veszik figyelembe az aktuális formát, rutint és taktikai érzéket? 

Tévhitek hálójában

José Mourinho az egyetlen aktív edző, aki összesen minimum négy Bajnokok Ligáját és/vagy Európa Ligát nyert. A portugál mesternek mindkét trófeából van kettő, ebben az évben gyarapítaná a gyűjteményét. Az edző, akit annyi kritika ért, mint senki mást, de ezeket a vitákat tudatosan gerjesztette. Lehet őt szeretni, lehet őt utálni, az viszont tény, hogy még mindig kell vele számolni, ha máshol nem is, de az EL-ben igen!

A portugál mester kapcsán az elsők között említik a buszozást, ezzel meghatározva, hogy számára a védekezés mindenek felett áll, támadni szinte alig tud. Ez így azonban nem igaz, ugyanis a portugál is a pragmatikus edzők sorát gazdagítja, akiknél nem a gólok, hanem a győzelem számít elsősorban. Itt érdemes azonban megismerkedni egy kifejezéssel, aminek José Mourinho is híve: taktikai periodizáció. 

Taktikai periodizáció: Az elméletet a portói egyetem lektorának, Vítor Fradénak köszönhetjük (követői között Mourinhón mellett megtaláható még André Villas-Boas és Nuno Espirito Santo), aki szerint a labdarúgás tanulható, logikai úton fejleszthető a tudás. Egy tervezési mechanizmusról szól, mely komplex módon vizsgálja a sportágat. A tanultakat már rögtön az edzésmódszerekbe integrálják (szisztematikus fizikai tréning), amellyel elősegítik a meccseken nyújtott csúcsformát. A négy játékfázist (támadás, védekezés, védekezésből támadásba és ennek inverzve) magabiztosan kell elvégezniük mind az edzések, mind a meccsek során. Ezért is tűnik úgy, mikor az említett edzők csapatait nézzük, mintha egy gépezetet látnánk. 

Mourinho korábbi csapatait is a kompakt játékstílus jellemezte, elég csak a gyémántalakzatú középpályával 4-4-2-es rendszerben, hatékonyan védekező és támadó Portóra gondolni. A gyémántalakzatú középpályát végül hamar elhagyta a londoni időszaka kezdetén, váltott a 4-3-3-as rendszerre, amely bajnoki címeket hozott neki a Chelsea kispadján. Kontrajátékra emlékszünk elsősorban ebből az időszakból, de felállt védelemmel szemben is rendkívül hatékony volt Mourinho elképzelése. 

Ikonikus csapatok és korszakok, melyek meghatározták Mourinho megítélését. Arról kevesebb szó esett, hogy a portugál mester csapatai rendkívüli tempóra voltak képesek a hatékony edzésmódszereknek köszönhetően. Többdimenziós játékosokra épített, akik a pálya különböző helyén megállják a helyüket, lehet variálni a posztjukat és a szerepkörüket is. Mindezek mellett a támadás sem volt elhanyagolható számára: 

• Inter (2009/10): bajnoki cím mellé a legtöbb rúgott gólt érte el a csapat, top5 bajnokságot tekintve a 6. legtöbb találattal zártak
• Chelsea (2005/06): bajnoki cím mellé holtversenyben a legtöbb gólt szerezték, top5 bajnokságot figyelembe véve az 5. helyen végeztek a mutatóban
• Real Madrid (2011/12): bajnoki cím mellé a legtöbb gólt szerezték (121 találattal rekordot állítottak fel), illetve a top5 ligát figyelembe véve a legtöbb gólt érték el.

Először az Internél sikerült csúcsra járatni a rendszert, ami elsősorban annak volt köszönhető, hogy az első év után átadott egy listát Moratti elnöknek, milyen játékosok kellenek a BL-győzelemhez. A listán az alábbi játékosok szerepeltek: Diego Milito, Samuel Eto'o, Wesley Sneijder, Thiago Motta és Lúcio. Ők mind fontos láncszemei voltak a sikernek, de a motiváció és az automatizmusból fakadó magabiztosság volt a csapat győzelmének igazi kulcsa. 

Ekkor kezdődött a Helenio Herrerával való összehasonlítás, amely végérvényesen rányomba bélyegét Mourinho megítélésére. Az egykori argentin edző, akivel az Inter BL-t nyert, de nem játszottak szép futballt, innentől fogva Mourinhót is vele azonosították. A 2010-es BL-döntőt a Santiago Bernabéuban rendezték, ahol a Mourinho vezette olaszok nyertek, azonban a portugál tréner nem utazott vissza Milánóba, maradt Madridban, hogy aláírja szerződését a Real Madriddal. 

Legjobban támadó csapat?

Mindenki azt mondaná, hogy ez a Barcelona volt a Guardiola-éra alatt, de ők volt a leghatékonyabbak is? A Real Madrid soha nem látott mennyiségű golt termelt, formációjuk a fentebb látható 4-2-3-1 volt a szezon során, egyetlen céllal: minél több gyors kontrát kell vezetnie a csapatnak. Nincs megállás, agresszív védelem, két mélységi középpályás, közülük Xabi Alonso az agy, aki megteremti a védekezésből a támadásba való gyors átmenetet.

Ez a rendszer rendkívül nagy szabadságot adott a négy támadónak, akik rekordokat döntögettek. Mourinho ezzel bizonyította, ha megfelelő játékosok vannak a keretben, képes egy olyan taktikát összerakni, amellyel meccsenként hármas gólátlagra képes a csapata! Miért nem nyerték meg a BL-t? Sérülése után Ángel Di María gyengébb játékkal tért vissza, amit kihasznált a Bayern München, ha le akarjuk egyszerűsíteni a dolgokat. 

Retteghet Európa

Miért kellett ennyit írni a múltról? Szófosás? Meglehet, mint ahogyan az is, hogy így teljes egészében látható az a folyamat, ami most sokakra újdonság erejével hat, miszerint: José Mourinho edzősködése alatt az utóbbi időben szárnyal a Tottenham támadójátéka. A portugál mester gyakorlatilag ugyanazt az elképzelést integrálja a jelenlegi csapatába, amiket már korábban is alkalmazott, de most újból megvannak hozzá a rendkívül gyors és tehetséges játékosai. 

Mi a rettegés alapja? Az, hogy Mourinho szó szerint lemásolta a 2011/12-es Madridját, mindezt egy még gyorsabb kivitelben. Igaz, vannak finomítások, javítások a régi rendszeren, de a felállás megegyezik, ahogyan a szerepek kiosztása is. A rendszer működéséhez kellett Gareth Bale felépülése és formába lendülése, illetve egy olyan támadósor, ahol 3-4 játékos bármikor képes gólt szerezni. 

A dobogós helyek már elúsztak a bajnokságban, valószínűleg a portugált nem motiválja egy 4. hely sem a PL-ben, de motiválja őt egy harmadik csapattal elért Európa Liga győzelem. Az ember, aki negyedik csapatával is nagy nemzetközi trófeát nyerne, mindezt majd 20 évvel első nagy győzelme után. Az ellenfelek? Leginkább a PL-ből ismert csapatoktól kell tartania. 

Ha a Tottenham csak az Európa Ligára koncentrál, akkor be is fogják húzni, mert Mourinho tapasztalata akkora a nemzetközi kupákban, amivel a többi csapat menedzsere nem tud vetekedni. Kicsit olyan érzésünk lehet, mintha rangon aluli lenne számára az EL, de őszintén szólva inkább az alábbi érzés van bennem: a BL-hez már nem biztos, hogy elég a tudása, míg az Európa Liga kapcsán azt gondolhatjuk, ez most számára az ideális terep. Ha elkerülik a sérülések a csapatot, nagy gondjuk nem lehet.