Az UEFA gyökeres változtatásokat eszközöl 2024 nyarától a Bajnokok Ligája lebonyolításában. Megszűnik a jól ismert csoportkör, az átjárhatóság különböző nemzetközi sorozatok között és érkezik a liga fázis. Mivel sok és elsőre bonyolult változás fog bekövetkezni, így egy rövid videót is összeraktunk nektek a könnyebb érthetőség megsegítésének érdekében.
Bajnokok Ligája reform 2024-től röviden
- A csoportkörös rendszer helyett a nyolcaddöntő résztvevői egy ligatáblázat alapján lesznek meghatározva.
- Minden résztvevő klub a csoportkörben nyolc másik egyesülettel találkozik.
- A legjobb 24 csapat jut tovább a kieséses szakaszba, közülük nyolc közvetlenül a nyolcaddöntőbe.
- A további csapatok a kieséses körben egy plusz playoff fordulót játszanak le.
- Az UEFA a Bajnokok Ligája reformjával több topmérkőzést ígér a csoportkörben.
- A mérkőzések száma 125-ről 225-re nő majd szezononként.
A magyar bajnok esélyei nőnek a Bajnokok Ligája-selejtezőjében
Minden évben a legfontosabb kérdés, hogy az aktuális magyar bajnoknak mennyire lehet nehéz dolga a Bajnokok Ligája-selejtezőjében. Nos, itt mindenképpen javult a helyzet, miután egy hellyel többet osztanak ki 2024-től a nemzeti bajnokoknak és így a négy kvalis bajnok száma ötre emelkedik. Itt pedig nem állt meg az UEFA, miután adott esetben a BL és EL címvédő helye ezentúl nem a saját országán belül száll tovább, hanem azt is nemzeti bajnok kapja meg a koefficiens alapján. Arra egyelőre kicsi az esély, hogy a magyar bajnok ennek következtében főtáblás legyen, azonban a Ferencváros szépen gyűjtögeti a pontokat, így hosszú távon ez a forgatókönyv sem elképzelhetetlen.
A fenti forgatókönyv csak akkor segíti a magyar bajnokot, ha az magas klub koefficienssel érkezik, így egyelőre kizárólag a Fradi élvezhetné ezt az előnyt. Azonban csapataink gyűjtögetik a nemzeti koefficienst is, ami azt befolyásolja, hogy klubjaink melyik fázisban lépnek be a sorozatba. Miután a zöld-fehér gárda minden évben szépen tesz ehhez hozzá, így közel állunk ahhoz, hogy hosszú évek után először akár a második körben csatlakozzon csak be a magyar bajnok. Fontos megjegyezni, hogy a itt a nemzeti bajnokról beszélünk, amelynek nem szükséges a Fradinak lennie.
Csoportkör helyett liga fázis a Bajnokok Ligájában
A selejtezőből és alanyi jogon összesen 36 együttes léphet át a liga fázisba, amely egy teljesen új lebonyolítást jelent. Itt nyolc csoportmeccsel kell számolnunk a korábbi hat helyett és immáron januárban fog csak véget érni ez a szekció.
További újítás, hogy mindegyik csapat nyolc különböző ellenféllel fog találkozni, így az oda-visszavágós rendszer is megszűnik itt. Az UEFA ezzel próbálta változatossá tenni a sorozatok, mivel így a nézők minden alkalommal más és más csapatok ellen nézhetik meg a kedvenceiket.
Talán ezzel igazságosabbá is válnak a küzdelmek, miután nem lesznek halálcsoportok, maximum kegyetlen sorsolás.
Nincs átjárhatóság az Európa Ligába
A 2023/2024-es szezon az utolsó, amikor a selejtező után van még mentőöv a csapatoknak. Innentől a főtábla kisorsolása után nem lesz már lehetőség arra, hogy a Bajnokok Ligájából ki lehessen esni az Európa Ligába, vagy az EL-ből a Konferencia Ligába.
Ezzel is talán növelték a fair playt, miután a főtábla kihirdetése után fogunk látni minden csapatot, amelynek van esélye a végső győzelemre. Ez azt is jelenti, hogy akik rosszul szerepelnek a Bajnokok Ligájának liga fázisában, azoktól elbúcsúzunk legalább egy évre, míg a 36 csapatból 24 folytathatja január után is a küzdelmeket.
Az új Bajnokok Ligája a válasz a Szuperligára
Radikális változtatásokat látunk és ennek legfőbb oka a Szuperliga ötlete, amit az európai top csapatok akartak vagy akarnak életre hívni. Az UEFA az új lebonyolítással akarja megtartani a legnépszerűbb klubokat magának, illetve a hosszabb főtábla több bevételt is fog jelenteni. Főleg emiatt a televíziós közvetítések is át lesznek szervezve, miután mindegyik héten lesz egy kiemelt sorozat a három nemzetközi kupasorozatból.
Csendben jegyezzük meg, hogy igaz a magyar bajnokot pont senki se hívta a Szuperligába valami véletlen folytán, azonban ezek a változtatások kedvezhetnek nekünk is. Egyrészt több csapat jut fel a főtáblára, másrészt az új lebonyolítás is egy fokkal egyszerűbbnek tűnik a korábbinál.
Nem is véletlen, hogy a Ferencváros vezetői sem ítélték rossznak ezeket a módosításokat, miután ez nekik egy magas koefficienssel igencsak kedvező lehet és minden eddiginél könnyebben lehet bekerülni számukra a liga fázisba, ami pedig több bevételt generál majd a korábbiakhoz képest.
Hogyan fog kinézni a 2024-es Bajnokok Ligája reform?
A Bajnokok Ligája módosítása a 2024/25-ös szezontól kezdődően közelebb kerül egy liga-rendszerhez. Pontosabban a BL az úgynevezett „svájci modell” szerint fog működni.
A „svájci modell” alkalmazása a Bajnokok Ligájában
De mi is az a „svájci modell”? Az eddigi nyolc csoportkörös csoport helyett, amelyekben mindegyikben négy klub szerepelt, a jövőben egy ligarendszer lesz. Erre a rendszerre 36 csapat fog kvalifikálni az eddigi 32 helyett.
Az összes 36 csapatot, mint az NB1-ben, pontok és gólkülönbség alapján rangsorolják, de ahelyett, hogy mindenki mindenki ellen játszana oda-vissza, minden klub nyolc mérkőzést (4 hazai és 4 idegenbeli) fog játszani. Az ellenfeleket előzetesen négy kiemelési csoportból (klubkoefficiens alapján beosztva) sorsolják ki.
Nyolc játéknap után (nem hat után) a legjobb 8 csapat jut tovább a csoportkörből a nyolcaddöntőbe, a 9. és 24. helyezettek esetén pedig egy playoff körben döntenek a maradék nyolc helyről.
Ezután a Bajnokok Ligája a megszokotthoz hasonló módon folytatódik. Az ellenfelek a nyolcaddöntőben a Copa Libertadores elvének megfelelően lesznek eldöntve, tehát az 1. a 16. ellen, a 2. a 15. ellen, és így tovább.
Ez azt jelenti, hogy nemzeti párharcok már a nyolcaddöntőben lehetségesek, míg a múltban ez csak a negyeddöntőben volt így.
UEFA Bajnokok Ligája változások: több mérkőzés lesz?
A válasz egyértelműen igen. A jelenlegi Bajnokok Ligájában a csoportkör után 125 mérkőzés van, a 2024-es BL reform után ez 100-zal több lesz, tehát 225 mérkőzés.
Így a liga minden egyes győztesének akár 17 (korábban 13 mérkőzés) mérkőzést is játszania kell. A mérkőzéseket pedig úgy fogják időzíteni, hogy az eddig mérkőzésmentes decemberi és januári hónapokban is nézhetünk majd BL összecsapásokat.
Alapvetően több mérkőzés lesz az európai topcsapatok között, amelyek izgalmasabb csoportkörhöz vezethetnek. Az elmúlt években a topklubok gyakran már a 4. vagy 5. forduló után biztosra vehették a továbbjutásukat.
Ki kapja a Bajnokok Ligájába a 4 további helyet?
Azok a nagy nemzetek, amelyek a Bajnokok Ligája reformjában részt vettek kevés meglepetésre a legnagyobb haszonélvezői. Eredetileg az Európai Klubszövetség (ECA) két fix helyet szeretett volna a UEFA szerezni, de ezeket a terveket azóta félretették. A két induló helyet azoknak az országoknak adják, amelyek csapatai a legutóbbi európai kupaszezonban a legjobban szerepeltek.
A harmadik közvetlen induló helyet a UEFA ötéves rangsorában ötödik helyezett liga harmadik helyezettje kapja (jelenleg Franciaország).
A negyedik és egyben utolsó új hely a "Bajnokok Útján" kerül kiosztásra a selejtezőben. Itt azok a csapatok játszanak, amelyek nem jogosultak közvetlenül a BL-be jutni, hanem egy helyért küzdenek a csoportkörben.
Eredetileg a Bajnokok Útján négy klub jutott be a Bajnokok Ligájába, de a 2024/25-ös szezontól kezdve öt lesz.
Kik profitálnak a Bajnokok Ligájának újításaiból?
Főleg a topcsapatok profitálnak a tervezett Bajnokok Ligája reformból. A pontok alapján továbbjutó 24 csapat miatt a nagy meglepetések még inkább kizártak, mint eddig.
Ha például az aktuális szezonban, mint egy csoportban, négy erős csapat van - pl. PSG, Dortmund, Milan és Newcastle -, akkor a jövőben mindegyikük elérheti az nyolcaddöntőt, vagy legalábbis a playoffokat.
Ráadásul - és ez a labdarúgásban általában a döntő érv - a 2024-es Bajnokok Ligája reform több pénzt hozna. Több mérkőzés több bevételt jelent.
A csoportmérkőzések nagyobb száma az összes klubnak, valamint az UEFA-nak is hasznot hozhat a média bevételekből. Az új TV-szerződések valószínűleg szintén tükrözik ezt a megváltozott környezetet.
Mik a kritikák a Bajnokok Ligája reformjával szemben?
Nem meglepő módon nem hiányoznak a kritikák és az ellenérzések. Az európai ligák attól tartanak, hogy további előnyhöz jutnak a neves klubok, ami hátrányosan érintheti a kisebb csapatokat.
A szurkolók és a szurkolói egyesületek hasonló véleményen vannak, és attól tartanak, hogy a Bajnokok Ligája egy zárt társasággá válik az elit klubok számára. Jogosan, hiszen a 2024-es BL reform az UEFA válasza azon kluboknak, amelyek a Szuperligát akarták létrehozni. Ezért az szakértők attól tartanak, hogy a pénzügyi szakadék tovább növekszik, mivel ezeknek a kluboknak nagyobb része juthat a bevételből.
Ráadásul az UEFA Bajnokok Ligája reformja tovább erősíti a labdarúgás rendszerének egy másik hibáját: már most is túl sok mérkőzés van egy szezonban. A szurkolók részben már telítettek, és a játékosok túlterheltek.
Emiatt egyre több sérüléssel küzdenek, és a klubok gyakrabban kényszerülnek B-csapatokat pályára küldeni, ez pedig megfosztja a szurkolókat attól, hogy kedvenc focistáikat élőben lássák, pedig néha horribilis összegeket fizetnek egy mérkőzés megtekintéséért.
Az Európa-liga és a Konferencia Liga is változni fog 2024-től
A Bajnokok Ligája után megnéztük a két kisebb sorozat, vagyis az Európa- és a Konferencia Ligában végbemenő változtatásokat. Emellett erősen szubjektív véleményt is formáltunk a változásokról. Hallgassátok meg a podcastünket erről a témáról.
Kíváncsiak vagyunk a Ti véleményetekre is: mit gondoltak, jó irányba ment-e el az UEFA a fent említett radikális változtatásokkal?
