Nyugaton sérülések dönthetnek?

Olimpia.

Bár végig az amerikaiaknak szurkoltam (főleg Lillard és LaVine miatt), de érdekes volt látni a többi élcsapatot is.

Olaszország: Azért velük kezdem, mert ők voltak nekem az egyetlen csalódást jelentő csapat. Még akkor is, ha mind a két meccsüket megnyerték, ahol esélyesebbek voltak (a németek és a nigériaiak ellen), és mind a kettőt elveszítették, ahol nem ők voltak a favoritok (az ausztrálok és a franciák ellen). Mind Gallinaritól, mind Mellitől többet vártam. Azt gondoltam, hogy ha már hazajöttek egy ilyen fárasztó NBA-szezon után, akkor mindent beleadnak majd (ahogy pl. Doncic a szlovénoknál). Gallinari még úgy-ahogy próbált helytállni, de Melli játéka szó szerint értékelhetetlen volt. A franciák ellen 2 pont (15 perc alatt), az ausztrálok ellen 0 pont (25 perc alatt). Ezért kár volt ennyit utazni. Ezt a statisztikát bármelyik odahaza játszó olasz is hozta volna.

Argentina: Visszavonom, amit Olaszországnál írtam, mert most jövök rá, hogy az argentinok még nagyobb csalódást keltettek, mint az olaszok. Laprovittola ugyan végig nagyon jól játszott, de a Deck-Campazzo-Scola hármas nagyon leszerepelt. Az ausztráloktól elszenvedett 38 pontos vereség az egész olimpiai szereplésük "megkoronázása" volt.

Ausztrália: A legjobb négy közé várták őket, és hozták is a tőlük elvárt eredményt. Patty Mills szinte minden meccsen csapata legjobbja volt, ahogy arra számítani lehetett, úgyhogy az ausztrálok a bronzéremmel a várakozásnak megfelelően szerepeltek.

Spanyolország: Már az első meccsen (Japán ellen) látszott, hogy nagyon akadozik a játékuk, aztán a második összecsapáson (Argentina ellen) sem a korábban megszokott spanyol válogatottat láthattuk, úgyhogy ezek után nem is volt meglepő a szlovénok és az amerikaiak elleni vereség. Rubio előtt le a kalappal, nem gondoltam volna, hogy ő fogja húzni ezt a csapatot, viszont a "nyugdíjasok" (a két Gasol, Fernandez, Llull) már nem tudták az igazi tudásukat hozni. Itt egy teljesen új spanyol válogatottat kell majd építeni.

Szlovénia: Doncic első meccsen beszórt 48 pontja (és az argentinoknak dobott 118 pontjuk) már az elején megmutatta, hogy szomszédaink vért ittak, és ők nyerni jöttek. Végig érezni lehetett bennük a délszláv mentalitást és győzni akarást, ráadásul hajszálnyi különbséggel maradtak csak le a döntőről, úgyhogy előttük is le a kalappal.

Franciaország: Látva a névsort, már az olimpia előtt tudni lehetett, hogy ők lesznek az amerikaiak legnagyobb ellenfelei. Gobert és Fournier már az NBA-ben is megmutatta, hogy mit tudnak, Batum idén meglepően jól játszott a Clippersben (és itt az olimpián is fantasztikusan teljesített, ráadásul az ő elképesztő blokkjának köszönhetően lettek döntősök a franciák), rajtuk kívül pedig ott volt De Colo (aki nálam évek óta az egyik legjobb Európában játszó európai játékos), Heurtel és Luwawu-Cabarrot. Szóval nagyon erősek voltak a franciák, és ők is azok közé a csapatok közé tartoztak, akik kihozták magukból a maximumot. Csak a döntőben kaptak ki, és ott is csak 5 ponttal az USA-tól.

USA: Úgy lettek olimpiai bajnokok, hogy nem igazán lehet senkit kiemelni közülük. Végig azt éreztem rajtuk, hogy kicsit nyűg nekik ez a torna. Eljöttek, mert "el kellett jönniük", de egyetlen egyszer sem láttam bennük azt a tüzet, amit például a szlovénok szinte minden meccsén. Lehet, hogy egyszerűen csak tisztában voltak a képességeikkel (ki tudja), mindenesetre minden meccsen annyit adtak csak ki magukból, amennyi a győzelemhez kellett. Nem tudom, hogy választottak-e az olimpián all-star csapatot, de ha igen, akkor nem lennék meglepve, ha egyetlen játékossal sem képviseltetné magát az USA.

És végül aki nekem nagyon hiányzott, az Szerbia volt. Kíváncsi lettem volna, hogy egy Jokic-Bogdanovic vezette csapat (kiegészülve olyanokkal, mint a nagy öreg Bjelica, a még csak 19 éves Pokusevski, vagy esetleg Marjanovic) mire lettek volna képesek. Pláne ha belőlük is kijött volna a szlovénoknál már emlegetett délszláv mentalitás.

Idézetet írta: Pozzato Dátum augusztus 07, 2021, 12:18:37
Igazad lett @HT    Nekem nem tetszett az amerikai csapat, de ez legyen az én bajom.  Döcögött a gépezet, de szerintem a kulcs a spanyolok elleni siker volt. Voltak jó mérkőzések az olimpián, nekem összességében tetszett a torna, akadt jó pár kiemelkedő teljesítmény is, soha rosszabbat. Popovich és Lillard szempontjából örülök a Team USA győzelemnek.

Az NBA-ről most nem esett jól írni, mert szabadügynök-piacon sem éreztem semmi olyat, ami sorsfordító lehet a következő szezon szempontjából. Lakers papíron erősödött, de én nem látom, hogy ez a Westbrook - LeBron - Davis trió hogyan fér meg egymás mellett, de majd kialakul. Carmelo Anthony is odament, kicsit sajnálom ezt, de mindenképp bajnok akar lenni. Szimplán a nevek alapján top esélyesek Nyugaton, de hosszú a szezon.

Az biztos, hogy erős szezon elé nézünk, én abban bízom, hogy végre nem a sérülések döntik el az évet. Akik a nagy vesztesek lehetnek a nyugati csoportban, az a Dallas, ahol Doncic nyáron sem pihent, gyakorlatilag 8 hónapon át csúcsformában játszott. Ez a következő szezonban visszaüthet, keret sem erősödött, cserébe ezt a csapatot kell nézni 2024-ig (Hardaway 4 év 74 millió azt hiszem...). No komment, érthetetlen az egész. Portland is megpróbálja gyakorlatilag ugyanabban a felállásban, mint tavaly (mínusz Melo), ebben sem érzek sok rációt, ha idén nem ment, akkor mikor?

Utah Jazz szintén ugyanúgy tolja majd, ha jól látom (minek kellett Conleyt visszaigazolni, ha folyamatosan sérülésekkel bajlódik a PO-ban?). Nem értem, miért kellett őt ennyiért, de ők tudják. Suns maradt egyben, talán jövőre összejön a bajnoki cím? Kétlem. Clippers maradt minden ugyanúgy, ahogyan eddig, szerintem náluk, illetve a Denver - GSW duónál az lesz a legfontosabb, hogy egészségesek maradnak-e? Ha igen, akkor ez egy rendkívül erős mezőny lesz. Murray - Jokic duó ütős, Leonard nélkül volt majdnem döntős a LAC, míg a GSW Klay nélkül, gyakorlatilag Curry one-man show-t tolt, ez is majdnem elég volt a PO-hoz. Minden azon múlik, mennyire lesz jó állapotban Klay, ha bírja, akkor ez egy top5-ös csapat. Akiknek nagyon izgalmas kerete lesz (és jövő nyara), az a Spurs. Tele tehetséges fiatallal, érkezett pár dolgos öreg, ebben a csapatban lehet potenciál, ha nem is rögtön, de 3-4 éven belül.

Keletről, aki érdekel a Hawks és a Knicks mellett, az a Bulls és a Miami. Nem tudom, mit akar majd ebből kihozni a Bulls, de ez a Ball - Caruso - LaVine - DeRozan - Vucevic ötös nagyon izgalmas, fogalmam sincsen, hogyan fog ez működni, de nagyon tetszik.  Négy labdaigényes, ebből 2-3 iso játékos, bele se merek gondolni. Fogadás szempontjából lehet izgalmas, mert ha a LaVine - DeRozan - Vucevic trió megőrül, simán benne van egy 130+ pontos teljesítmény. A másik a Miami, Spoelstrát alapból jó edzőnek tartom, most érkezett oda egy újabb rutinos róka Butler mellé, Lowry, illetve Morris. Védekezéssel szerintem nagy gondjuk nem lesz.

Valószínűleg sok dolog nem fog már történni, én úgy vettem ki az eddigiekből, hogy sokan a következő nyárra készülnek, tavalyi sérülésekkel telített szezont pedig inkább elfelejtik, és megnézik idén, mire képes teljes évadban a tavalyi csapatuk. Pár csapat változtatott csak komolyabban, de nekik szerintem kellett is. Én jelen pillanatban azt látom, hogy ez így egy kiegyenlített liga, mindkét oldalon vannak top csapatok, fiatalok is rutint szereztek idén (és tavaly), gondolok itt a Milwaukee - Miami - Utah - Phoenix négyesre.

Mélyebben már nem megyek bele, ez is amolyan beszélgetés indító hsz, hogy ki mit vár a szezontól.

Köszi @Pozzato, de azért legyünk őszinték, egy világeseményen eltalálni az amerikai kosárlabdacsapat végső győzelmét nem igazán számít nagyon dolognak. Még akkor sem, ha az első meccsükön kikapnak.
Egy pár szót amúgy is akartam írni a csapatokról (legalábbis a véleményemet róluk), de azzal kapcsolatban még összeszedem a gondolataimat.
Viszont ami a beszélgetésindítódat illeti a következő NBA-szezonnal kapcsolatban, azt én már megtettem egy hete (csinálva egy másik témakört), és én is pont a Lakers-szel kezdtem el foglalkozni. Bár ahogy olvasom a hozzászólásod, elég sok mindenről lemaradtam az eltelt egy hét alatt, úgyhogy ezeknek is kicsit utánanézek.