Szerintem itt már nem feltétlen az számít, hogy ki milyen szerepet játszik el, inkább úgy fogalmaznék, hogy vannak kedvelt és utált színésznők. Így volt sokáig Leonardo DiCaprio is, akit jó pár dolog miatt nem bírtak (ebből - ha igazak a pletykák - a legerősebb indok, hogy pár zsűritag lányával is összejött). Glenn Close is az "utált" kategóriába tartozik, pedig parádés szerepei voltak, de elég csak Amy Adams szériáját is megemlíteni, akit hatszor jelöltek, hiába.
Ő talán még kevésbé volt előtérbe, pedig korunk egyik legjobb színésznője, mégsem díjazzák. Még azt sem lehet mondani, hogy főszerepekért nem kapná meg, több esetben mellékszereplőként jelölték. Valamiért nem szimpatikus, ahogyan Peter O'Toole sem volt. Bár nála lehetett sejteni, hogy a nőügyei miatt kevésbé volt közkedvelt (arról szólt anno a fáma, hogy több mint 1000 nővel volt élete során, orgiákat tartott, kor legnagyobb színésznőivel kavart felesége mellett). Házassága tönkrement, alkoholproblémái sem segítettek a dolgokon. Nem olyan ember volt, akire jó szívvel fel lehetett húzni egy "brandet". Végül azt hiszem 2000-es évek környékén kapott egy életműdíjat, amolyan kegyelem gyanánt.
Ettől függetlenül O'Toole jó színész volt, csak ezek miatt nem kaphatott Oscar-díjat. Van bőven ellenpélda is, amiből talán a leginkább felkapott Daniel Day-Lewis esete volt, aki hármat is nyert, sokan nem értették, hogy miért. Ő amolyan kedvenc volt, személy szerint sosem tartottam kiemelkedő színésznek, de ez már egy másik kérdés.
Rami Malek szintén jó a zsűrinél, ezt már lehetett tudni az Emmy-nél is. Röhejesnek tartom, hogy Christian Bale játékával szemben ő nyert, de valahol ez benne volt. Bale beszólogatott rendesen a Cheney szerep után, meg hiába az óriási munkamorál, rendkívüli átalakulások, azért ő közel sem olyan kedvelt figura. Olyan szerepekért még csak jelölést sem kapott, mint Patrick Bateman megformálása az Amerikai pszichóban, de ott van az embertelen fogyás után eljátszott The Machinist főszerepe. Batman filmek már szóba sem kerültek, pedig hozzá fogható színész még sosem játszott szuperhőst és nem is fog. Idén novemberben jön a Ford v. Ferrari, amiben ő és Matt Damon lesz a főszereplő, Ford és Ferrari rivalizálásáról szólt majd, Mangold rendezi, de szerintem még jelölést sem fog kapni, pedig tuti ütős lesz.
A legjobb példa arra, hogy itt "eladható" embereket akarnak, akik minden szempontból megfelelnek a társadalmi elvárásoknak, az Keanu Reeves esete.
Sosem jelölték őt Oscar vagy Golden Globe díjakra, cserébe, ha jól emlékszem, akkor jelölték Arany Málnára (legrosszabb szerep).
Az alábbi filmekben játszott:
- Veszedelmes viszonyok (mellékszerep): Három Oscar-díjat nyert a film, mellé még kapott négy jelölést, egyedül Reeves maradt ki
- Féktelenül (főszerep): Két Oscar-díjat kapott a film, mellette még egy jelölést, hiába volt főszereplő Reeves, megint semmi
- Pár lépés a mennyország (főszerep): Golden Globe díjas film, jelölés semmi a főszerepért.
- Ördög ügyvédje (főszerep): Ezt a filmet nem szerették a kritikusok
- Matrix (főszerep): Négy Oscar-díjat kapott a film, hiába Neo megformálása, újra jelölés nélkül
- Minden végzet nehéz (mellékszerep): Oscar díj és két Golden Globe jelölés a filmnek, de ezekből csak Jack Nicholson és Diane Keaton kapott, Reeves nem
Az igaz, hogy számtalan rossz filmben játszott, sokszor inkább a mennyiség számított, mintsem a minőség, de ennyire nem rossz színész Reeves. Ő az eladhatatlan kategória. Nincsenek felvágós dolgai, sokáig metróval utazott a forgatásokra és egy kis lakásban élt, pedig megengedhette volna magának a luxust. Már az óriási szó volt, hogy vett magának egy nagy házat, meg motort. Nem éppen társasági ember, azt is mondták rá, hogy megkeseredett, de amik történtek vele, az alapján nem csodálom. Aztán, mikor néha kap egy díjat valami kisebb gálán és elmegy átvenni (mert ez sem túl gyakori), akkor mond egy ilyen beszédet:
"Köszönöm ezt a szép díjat, de tudják...én nem akarok egy olyan társadalom tagja lenni, ahol a férjek prostituáltként öltöztetik a feleségeiket, kiemelve mindazt, amit szerintük egy nőn értékelni, szeretni kell...
Ahol nincs semmilyen hitele a becsület, a méltóság szavaknak, és már nem hiszel senkinek, aki úgy kezd egy mondatot, hogy "ígérem...", ahol a nők már nem akarnak gyereket szülni, a férfiak meg családot alapítani...
Ahol a balekok sikeresnek és menőnek gondolják magukat, miközben apjuk autóját vezetik, és ahol az apák azzal alázzák a gyerekeiket, hogy soha semmi és senki nem lesz belőlük az életben...
Ahol az olyan emberek beszélnek istenhitről, akiknek kezükben ital van, és halvány gőzünk sincs arról, hogy mit jelent igazából a vallás. És ahol a szerénység nagy hátrány...
Ahol mindjárt kihalófélben van a szerelem, mert felzabál mindent az undorító pornó, de eközben mindenki a tökéletes partnerre vágyik...
Ahol az emberek minden pénzüket a kocsijukra költik, azzal igyekezve leplezni, hogy valójában milyen szegények...
Ahol a fiúk szüleik pénzét költik éjszakai bárokban, és ahol a lányok ezért szeretnek beléjük...
Ahol már nincs különbség nő és férfi között, és ezt a választás szabadságának nevezik...és aki ez ellen fel mer szólalni, azt egyszerűen lehülyézik...ahogy engem szoktak.
Én a saját utamat járom, de kár hogy nem találok megértésre azon emberek részéről, akitől a leginkább elvárnám...
Köszönöm, ennyit szerettem volna!" Gondolom az Oscar-bizottság tagjai is inkább megkímélik magukat egy Reeves-féle beszédtől, mert lehet hetekig arról lenne szó, hogy olvasott be mindenkinek.
Az, hogy Morgan Freeman, Al Pacino, Anthony Hopkins vagy Paul Newman egy Oscart nyert, miközben olyan duplázók vagy triplázók vannak, mint a már említett Day-Lewis...
