Spanyol választás: Biztosra vehető az új miniszterelnök személye?

Erősödik a radikális jobboldal Európában, ennek pedig egyik újabb jele lehet a hétvégi spanyolországi előrehozott választás. Olyan biztos a végeredmény, hogy szinte már csak minimális szorzón fogadhatunk a legnagyobb favoritra. Vajon ez így megéri nekünk?

Vissza az 1930-as évekbe

Az első világháborút lezáró békeszerződésekkel több ország sem volt elégedett, ezt pedig radikális vezetők lovagolták meg, folyamatosan növelve az elégedetlenséget az emberekben. Az 1930-as évekre a radikális szélsőjobb kezdett megerősödni, Németország mellett több más európai államban is. A következményeit sajnos ismerjük, hiszen jött a pusztító második világháború. Azt sajnálatos módon megtapasztalhattuk, hogy az ember nem igazán tanul a hibáiból, függetlenül attól, milyen politikai nézeteket vall.

Vlagyimir Putyin hatalomra kerülésével, Oroszországban felépítették egy narratívát, amely révén több európai jobboldali erő is radikalizálódott az évek alatt, már-már diktatórikus módon irányítva a saját országát. Az eszme pedig utat tört magának, mint ahogyan 90-100 évvel korábban, úgy most is felerősödtek azok a gondolatok, amiket anno a fasizmus táplált. A radikális jobboldal előretörése pedig érezhető:

• Olaszországot Giorgia Meloni révén a szélsőjobbos párt, az Olasz Testvérek irányítják
• Finnországban kormányra került a szélsőjobb, a Finnek Pártja
• Ausztriában ősszel a hatalomba készül a szélsőjobb (FPÖ), ha most tartanák a választást, akkor nyernének
• Lengyelországban és Magyarországon is egyaránt ehhez a tömbhöz húzó erő irányítja az országot
• Görögországban a törvényhozásban három szélsőjobboldali párt is jelen lesz
• Svédországban a tavalyi választáson a Svéd Demokraták nevű szélsőjobboldali párt lett a második erő, soha ennyi szavazatot nem szereztek
• Németországban pedig alig pár hete szerzett történelmi győzelmet radikális jobboldal, polgármesteri tisztséget szereztek

Franciaországban ugyan Marine Le Pen elveszítette a választásokat, de a folyamatos zavargások a kezére játszanak, viszont egyelőre a radikális erők megosztottak, így maradhat hatalomban Emanuel Macron. Vannak országok, ahol a szélsőjobb szintén megbukott az elmúlt években, ilyen Szlovénia vagy Portugália, de úgy tűnik, lesz egy újabb ország, amely radikalizálódni próbál: Spanyolország. 

Feijóo győzelme biztos?

Alberto Núñez Feijóo. Érdemes ezt a nevet megjegyezni, ugyanis egyetlen év leforgása alatt szinte a semmiből - világpolitika számára - lett a legnagyobb kihívó. Galícia tartományának kormányát vezette Feijóo, akit korábban egy mérsékelt és tapasztalt politikusnak ismertek, nem voltak nagyratörő ambíciói. Mostanában csak úgy hivatkoznak rá, mint aki a '90-es években közös képen szerepelt egy ismert drogdílerrel, de Feijóo esetében ezt elnézik a szavazók, ugyanis ennek tudatában szavazták rá korábban Galíciában.

Hiába a botrányok, nagyon úgy tűnik, hogy egy olyan ellenféllel kell szembenéznie Pedro Sánchez elnöknek, akit nem tud legyőzni. Feijóo ugyanis stílust váltott, rendkívül harsány volt az elmúlt egy év során, folyamatosan kritizálta Sánchez kormányát, annak ellenére, hogy a regnáló hatalom rendre jól reagált a felmerülő válságokra. A koronavírus-járvány után talpra tudta állítani a gazdaságot, viszont a munkanélküliség még mindig magas. Ez az egyik téma, amit Feijóo meglovagol, míg a másik széthúzó párt Sánchez mögött.

Szétesett a kormány

Annak ellenére, hogy Spanyolországban csak 1,9%-os az infláció (Magyarországon 20% felett), illetve az aktuális kormány több beruházást csinált, nem függnek csak az EU-s pénzektől, ennek ellenére a nép elégedetlen, legalábbis Feijóo igyekszik folyamatosan fenntartani a feszültséget, ha kell, akkor bármibe beleköt. A harsány és agresszív politizálás pedig oda vezetett, hogy májusban előrehozott választásokat jelentett be a spanyol kormányfő, miután a szocialisták súlyos vereséget szenvedtek a helyhatósági választásokon.

Önmagában viszont Feijóo és pártja (Néppárt) nem képes kormányt alakítani, ehhez szüksége van még egy erőre, hogy meglegyen a többségük. Ez lehet a szélsőjobboldali VOX, amely évek óta ott toporog harmadik és negyedik erőként, várva a megfelelő pillanatot, ami úgy tűnik, most jött el számukra. A jobboldali Néppárt esetében pedig úgy néz ki, hogy hajlandóak összeállni a radikális párttal, hasonlóak a nézeteik is.

Július elején végeztek egy 2000 fős közvélemény-kutatást, ahol 35%-ot szerzett a Néppárt, míg 28%-ot a regnáló kormánypárt. Az őket követő két szélsőséges párt (VOX és a szélsőbalos Sumar) egyaránt 13% környékén mozgott. A 350 fős alsóházban a mandátumok alapján meglehet az abszolút többsége a Néppártnak, ha összefog a VOX-szal, szakértők már készpénznek veszik Feijóo sikerét (1.13). 

Amennyiben érdekelnek a választások és szereted a politikát, érdemes lehet elemezned, hogy a bukmékerek miként kezelek a politikai fogadásokat és sok esetben hol buknak el a szorzók megszabása terén.