FTC - Viborg: Csoda nélkül nem megy

Csúfos dániai vereséget követően (40-32) nem csak visszavágni szeretne, hanem a továbbjutást is kiharcolná a Ferencváros. Ez az embert próbáló feladat még a Bajnokok Ligája topcsapatainak is nehéz feladat lenne, de bízom a zöld-fehérek sikerében. Nem hiszem, hogy a magyarok megint olyan rosszul fognak játszani, mint négy napja, de az elődöntőbe jutáshoz még így is csodára lenne szükség.

Szucsánszki (labdával) kiváló játékára is szükség lesz szombaton. Fotó: Csonka88

Egy fecske nem csinál nyarat

Egy rosszul sikerült mérkőzést követően - a vezetőségtől az edzőn át a szurkolókig - mindenki azt szokta mondani, hogy nem fognak még egyszer ilyen rosszul játszani. Ebben reménykedhet a legtöbb - kézilabdát szerető és jó ízlésű - magyar embertársunk, így én is. Ha újabb közhelyet kívánnék keresni, akkor azt írhatnám, hogy a dánoknak minden sikerült, a fővárosiaknak pedig semmi. Azonban ez nem egészen így történt. Az tény, hogy a dán bajnoki éllovas kreatív, ötletes, gyors és igen eredményes kézilabdát mutatott be, de ez főleg a kiváló szakmai felkészítésnek köszönhető. Az ő játékuk sem volt tökéletes, hisz a védekezésük és a kapusteljesítményük még így is hagy ném kívánnivalót maga után. Ha Masson (is) vagy legalább Darleux klasszisteljesítményt nyújtott volna, akkor a visszavágónak semmi értelme sem lenne. A szomorú tény inkább az, hogy ezzel a sérülésekkel teletűzdelt csapattal körülbelül 25 percig tudta tartani a lépést a magyar ezüstérmes. Persze, úgy nem lehet megnyerni egy találkozót - de még szűk vereséget sem elszenvedni -, ha az egész csapatból csak Szucsánszki játszik klasszisként. Természetesen Kovacsicz is biztos kézzel értékesítette helyzeteit, de a védelemben az egyik leggyengébb teljesítményt nyújtotta. A hátsó alakzat és a hálóőrök teljesítménye finoman szólva is tragikus volt. Az előbb említett irányító - bár a hátán cipelte a csapatot és támadásban elsősorban benne láthattunk potenciált - védezése gyengére sikeredett. Burgaard akkor verte meg egy az egyben, amikor csak akarta. Azt eddig is tudtuk, hogy a Fradi sosem a határozott hatosfala miatt nyeri meg a találkozókat, hanem a kiváló támadójátékának köszönhetően. Hétfőn ez is csődöt mondott, ugyanis Zita egymaga nem tud megverni egy klasszisokból álló ellenfelet. 

Ki fog fekvőtámaszozni?

Remélhetően Elek olyan taktikával készíti fel a lányokat, aminek köszönhetően Tomoriék magabiztosan fognak vezetni a mérkőzés elejétől. A fogadóirodák - így a Unibet is - kivétel nélkül hazai sikert várnak, erre a legtöbb helyen 1,45-ös a szorzó. Ha meglenne a "tíz közte", akkor - a viborgi trénerhez hasonlóan - a Ferencváros mestere is nyomhatja majd a fekvőket a cserepad mellett. Tudniillik az első összecsapáson, amint a két csapat közötti differencia elérte a tizet, Dalmose így ünnepelte meg alakulata remeklését, tovább bosszantva ezzel az ellenfelet.

A Viborg a favorit?

Bár még a BL-címvédő ETO sem győzni jár a zöld-fehérek otthonába, szinte lehetetlen küldetés ledolgozni a nyolc gólt. A vendégsikert egyébként 3,30-as szorzón tehetjük meg. Különösen egy olyan csapat ellen, amelyik két nappal később egy még magabiztosabb (37-23 az Esbjerg ellen) sikerrel überelte a káprázatos győzelmet. Lyksborgék játéka mindenben felülmúlta a Fradi teljesítményét. Az előzetesen általam is kiemelt belső hármas (Burgaard, Gulldén és Damnjanovic) két tucat találatig jutott. A győzelemhez vezető út első lépése Gulldén semlegesítése. Erre jó esélyt látok, ám ehhez át kell állni 5+1-es védekezésre, Zitával elől. Az irányító ugyanis nem tudta fogni Burgaardot, így ebből a változtatásból nem származhat hátránya az FTC-nek. Fontos lenne még gyors indítások elkerülése, amihez vissza kellene futni, de a sebességbeli különbség szembeötlő volt az első meccsen, persze a dánok javára. Pedig Elek mester is számíthatott volna erre, hisz az FCM elleni kiütéses vereségnél szintén ez bizonyult a fő problémának. Ha összeáll a hazaiak hatosfala vagy az általam említett 5+1, az még önmagában kevés a sikerhez. Elengedhetetlen lenne, ha a Tomori, Steinbach, Pena, Zácsik négyesből legalább ketten fel tudnák venni a versenyt a Damnjanovic-Burgaard átlövőpárossal. Vérten egyetlen gólja is kevés, a már sok nagy csatát megélt balszélső szerintem már túljutott pályafutása csúcspontján, így a játék kiszélesítése inkább a biztosabb kezű Kovacsicz oldala felé tűnik logikus lépésnek.  Azonban a legfontosabb láncszem a mester megfelelő felkészülése. Edző nélkül nincs győzelem. Hétfőn az az érzésem támadt az időkéréseknél, hogy Elek Gábor formajavulást vár igazi taktikai tanács nélkül. Az általa említett triviális utasítások bármilyen ellenfél ellen "használhatóak" - pontosabban használhatatlanok.

Nem léphetnek a folyóba 

Véleményem szerint a Fradi nem fog újra ugyanabba a folyóba lépni és tanulni fog a hétfői kudarcból. Továbbjutást kívánok a lányoknak, de ebben nem igazán hiszek. Abban viszont igen, hogy hazai pályán vissza fognak vágni Damnjanovicéknak. A szűk - 2-3 gólos - Fradi-siker jó opciónak tűnik.